Barátságtalan, borongós, esős idő fogadta a szeretet ünnepét idén. A kereszténység ettől az ünneptől kezdi számolni a karácsony hetét, amely tizenkét napból áll.
A Keresztény világ Karácsonykor az isteni misztériumot ünnepli, Krisztus eljövetelét. Az ünnepben az Isten szeretete nyilvánul meg oly módon, hogy az Atyának egyszülött Fia, Jézus Krisztus emberi testet öltvén Szűz Máriától született. Az örömhírt, melyet minden évben december 25-én ünnepel az egyházat alkotó emberi közösség, az apostoli igehirdetés és a Szentírás adja tudtul.

Jézus születését a 4. századtól kezdték ünnepelni, eredetileg Epiphaneia néven, január 6-án. Később december 25-én ünnepelték Jézus születését, január 6-án pedig a Jordán folyóban való megkeresztelését, ez a Vízkereszt ünnepe.
A katolikusok számára a karácsonyi ünnep fénypontja az éjféli mise melyet december 24-ről 25-re virradó éjszaka tartanak a templomokban. Rómában az 5. században vezették be.
A 16. században a reformáció új tartalommal töltötte meg a karácsony ünnepét. A templomi liturgia emberközelibb kis közösségek számára is fontos szertartássá vált, beköltözött az otthonokba. Ennek következtében alakult ki sok karácsonyi szokás, például a karácsonyfa-állítás az evangélikusoknál Németországban. A 18. században már egész Németországban elterjedt a karácsonyfa, innen jutott el a 19. században előbb Ausztriába, majd egész Európába, a kivándorlókkal az Újvilágba.
A karácsonyfákat kezdetben édességekkel és gyümölcsökkel díszítették fel, később kezdett teret hódítani az üvegdíszek megjelenése. A karácsony megünneplése egyre inkább szokássá vált a nem vallásos családok körében is.
A tél legnagyobb ünnepe az európai nyelveken saját nevet kapott. Az elnevezések azt tükrözik, hogy a szót használó népek milyen jelentőséget tulajdonítanak az ünnepnek. A magyar karácsony szó egyik eredete szláv. Őse a korcsun szó, amely lépőt, átlépőt jelentett. A szó jelentése utal az új esztendőbe való átlépésre, a naptári eseményre. Egyes források keleti eredetre vezetnek, a kracsun szó a téli és a nyári napfordulót, illetve az azok körüli ünnepnapokat jelenti.
Az angol Christmas, Krisztus nevére, születésére utal, a német Weihnacht és a holland kertsmisse pedig szent éjt jelent A lengyel kolenda és az orosz koljáda karácsonyi ének jelentésű..

Földünk népei sokszínű kulturális és vallási meggyőződésének fényében, sokszor eltérő értelmezésben éli meg karácsony ünnepét. Magyarországon és Egerben is sok adománygyűjtési akcióval találkozhatunk karácsony idején, amikkel a rászorulók számára gyűjtenek adományokat.
Egerben is éjféli szentmisével vette kezdetét Karácsony ünnepe. A Bazilikában tartott szertartáson idén is nagy számú hívő, érdeklődő kísérte figyelemmel Ternyák Csaba érsek gondolatait.
 
Kellemes Karácsonyi Ünnepeket, és Boldog Új Évet kíván minden kedves olvasójának az Egri Szín!