←→

Hirdetés

 
 
 

Istentisztelettel ünnepelt az evangélikus templom

Csehi Dorina 2010.12.22.00:00
Idén lett hetven éves az egri evangélikus templom, ez alkalomból ünnepi istentiszteletet tartottak a hétvégén.
 
 

Istentisztelettel ünnepelt az evangélikus templom

Csehi Dorina 2010.12.22.00:00
Idén lett hetven éves az egri evangélikus templom, ez alkalomból ünnepi istentiszteletet tartottak a hétvégén.
 
 

Hirdetés

 
 
 

Istentisztelettel ünnepelt az evangélikus templom

Csehi Dorina 2010.12.22.00:00
Idén lett hetven éves az egri evangélikus templom, ez alkalomból ünnepi istentiszteletet tartottak a hétvégén.

1940-ben szentelték fel a Vörösmarty Mihály utca és a Werbőczy utca sarkán lévő evangélikus templomot, bár maga az evangélikus egyház már jelen volt Egerben az újkor óta. Hosszú küzdelmek után a finnektől kapott anyagi támogatással sikerült 70 évben ezelőtt felépíteni a templomot.

Aklan Béla Sándor, evangélikus lelkész az istentisztelet során a hitközösség előtt meg is köszönte a finnek áldozatos munkáját, amivel segítették az adománygyűjtést, s amelynek köszönhetően felépülhetett a templom.

Az evangélikus templom tervezője Sándy Gyula műegyetemi tanár volt, a kivitelező pedig Popvits István építészmérnök. 1939.szeptember 25-én kezdtek a munkához, és október 15-én volt az ünnepélyes alapkőletétel Marcsek János esperes szolgálatával. 1940. június 30-án szentelte fel a templomot Turóczy Zoltán tiszakerületi püspök.
 
 
 

 
 

Hozzászólások

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

     

    Hirdetés

     
     
     

    A 25 éves Piaf az egrerszalóki temetőben sem nyugszik

    Amikor voltak színházak Egerben, akkor voltak legendás színészek, rendezők és előadások is. Ilyen volt a Piaf, Nádasy Erika címszereplésével és Szegvári Menyhért rendezésében, Nagy Zoltán, Ágoston Ottó, Baran Grzegorz és Takács Balázs zenei kíséretében.
     

    Dokumentumfim fesztivál Egerben is

    Szerencsére sikerült idén is Egerbe csábítani néhány filmet a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BDIF) programjából. Nem is akármilyen filmeket. Az egri Uránia Mozi ismét megtelik élettel, és az arra fogékony egriek február első hétvégéjén kicsit közelebb kerülhetnek a világ szellemi fősodrához. Számomra különösen kedves az indiai „Népszabadság sztori”, amelyben bemutatják, hogyan lehetetleníti el a fékevesztett diktatúra a független sajtót és az igazság kiderülését, kikiáltva azt a gonosz fészkének. A többi film is olyan, ami meghatározhatja egy-egy ember egész életét.
     

    Az én könyvtáram

    Két hete Karafiáth Orsolya költő-író-újságíró barátnőm egy kósza facebook-magánbeszélgetés során felkért, hogy tudnék-e valamit mondani neki a magánkönyvtáramról a Magyar Narancs számára készítendő színes interjúcsokrához. Tudtam. Mivel a Mancsban helyhiány és előre megadott flekk-terjedelem miatt az eredeti mondandóm sajnos nyomtatásban csak kicsit módosítva, rövidítve tudott megjelenni, a teljes eredeti írást nagy szeretettel Weil Zoltán barátom és a kedves egri olvasók rendelkezésére bocsájtom advent alkalmából!
     

    A szájbarágós színház szájba vágós

    Szép kis hisztéria kerekedett abból, hogy Venczel Valentinnal, az újvidéki Magyar Színház igazgatójával kettesben arról is beszélgettünk, hogy miért hagyott ott egy szerinte vállalhatatlan egri produkciót Blaskó Balázs színházában. Az adás rögzítése után, a kiborulásra és méltatlankodásra mindig kész Blaskó direktor úr követelte, hogy a beszélgetést a Városi Tv ne adja le, mert ugyan azt ő nem látta, de szerinte jó nem lehet, így annak bemutatásától a tv eltekintett. Az Egri Színen azonban most bemutatjuk a letiltott adást.
     

    Cigány Mózes

    Tudták, hogy Eger hírnevét nem a bornak, a fürdőnek, vagy a barokk építészetnek köszönheti, de még csak nem is egy évadzáró csetepaténak, amit követően 1552-ben az oszmán sereg hazavonult. A hírnevet egy a Gárdony melletti Agárdról Egerbe költözött bizonyos Ziegler Géza romantikus regényének köszönheti. Az író-újságíró Ziegler Egerben már a Gárdonyi nevet használta, és ezen a néven lett kora sikeres tollforgatója.
     

    Hirdetés

     
     
     
     

    Hirdetés