Kilenc Heves megyei útszakaszt újíttatna fel Dr. Sós Tamás

Színfó 2010.12.15.00:00

Dr. Sós Tamás, az MSZP megyei elnöke kilenc Heves megyei útszakasz felújítására nyújtott be módosító indítványokat a Parlamentben. December 14-i felszólalását sajtóközlemény formájában juttatta el szerkesztőségünkbe.

Kilenc Heves megyei útszakaszt újíttatna fel Dr. Sós Tamás

Színfó 2010.12.15.00:00

Hirdetés

Kilenc Heves megyei útszakaszt újíttatna fel Dr. Sós Tamás

Színfó 2010.12.15.00:00

„Hozzászólásomban olyan kérdést szeretnék feltenni amiben egyetértünk, ez az úthálózat fejlesztése. Amikor odakerül a sor,hogy konkrétan cselekedjünk, már megoszlik ebben a vélemény. Amit fel szeretnék vetni, az 9 Heves megyei példán keresztül érzékeltetve, hogy akkor amikor az úthálózat fejlesztéséről van szó, már nem olyan lelkes a Kormány. Kilenc darab módosító indítványt adtam be, amik nem légből kapottak, hanem ezek már szerepelnek például a 2007-2013-as vidékfejlesztési programban. Szerintem mint a 19 megyében elmondhatják képviselőtársaim, hogy ez a kérdés feszíti őket. Amikor nem rég a Szocialista Frakció beadott egy alternatív költségvetést, akkor kiemelten szerepelt az infrastruktúra fejlesztés, ebben szeretném kérni az Önök támogatását. Azt gondolom, hogy több 2, és 4 számjegyű, alsóbbrendű utak támogatásáról van szó.

Ezek az utak:

1.   Eger bekötő út (251.) – Füzesabony körforgalomtól Maklárig lévő szakasz (2,6 km) – 400 millió forint
2.   Gyöngyös város nyugati elkerülő út befejezése – 850 millió forint
3.   31. út- Dormánd-Heves közötti útfelújítás első szakaszára – 1,5 milliárd forint
4.   33. út – Füzesabony- Poroszló közötti első szakasz – 500 millió
5.   2111. út Hatvan- Verseg - 450 millió forint
6.   2507. út Mónosbél- Balaton– 350 millió
7.   2415. út Sirok – Tarnaszentmária- Verpelét - 650 millió forint
8.   2416. út második szakasz Eger – Egerszalók- Verpelét- Gyöngyös – 650 millió forint
9.   Pásztó- Galyatető – Első szakasz – 400 millió

Az előző esztendőkben 80 km úthálózat fejlesztését oldottuk meg Heves megyében, 2013-ig még 64 km-t kellene kivitelezni amiket említettem, azok már rendelkeznek tervekkel. Mi a gond?

A gond ott van, hogy a források nem, vagy csak részben állnak rendelkezésre. A 33-as útra 500 millió forint áll rendelkezésre, ez 38 km-es szakasz, ebből Heves megyei 33 km. Nem lehet ennyi pénzből megoldani. A füzesabonyi körforgalomtól Egerig terjedő szakaszra a Bajnai- kormány elkülönített pénzt. Látszik, hogy ezeket a feladatokat nem tudják megoldani. A gyöngyösi elkerülő út sem fejeződött be. A 21-es út munkái remélhetőleg megtörténnek. Olyan alsóbbrendű utakat kellene megoldani, mint a Mónosbél- Balaton közötti szakasz. Eger- Egerszalók között szeretnénk folytatni az útfelújításokat, ezeket csak akarni kell. Előkészített dolgokról beszélek, de nem látszanak ezeknek a forrásai.

Dr. Sós Tamás”

Hozzászólások

1Bekiabáló2010december15.19:59ÚjVálasz
Örülök, tényleg. Hátha összejön valami belőle. De könyörgöm: az Andornaktálya-Mezőkövesd útszakasszal direkt azért nem történik évek óta semmi, mert az két megyéhez tartozik??? Alapvetően keskeny, kátyús, itt-ott ferde, vízátfolyásos (most jégpálya szakasza is van).... És ezen jár fél Borsod iskolába, egyetemre és dolgozni. Szégyen!!!!

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A nagy egri visszarendeződés

Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”

Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.