Az „Új kommunikációs csatornák kiépítése iskolák és művészetek között, kreatív táncművészek közreműködésével” címet viselő program során két egri és négy heves megyei oktatási intézményben 295 gyermekhez viszik közelebb a tánc művészetét. A különleges vállalkozásban 292 nem formális programelemet valósítanak meg felkészült szakembergárda bevonásával. Az egyik legérdekesebb programelem, a beavató táncszínház, melyen a próbáktól az előadásig kísérhetik figyelemmel a gyerekek a művészek munkáját.
Nagy csodálkozással lépett be a belett-terembe a Felsőtárkányi Általános Iskola 40 alsótagozatosa.  A 9-10 éves gyerekek ez alkalommal testközelből láthatták a Mozart Requiemjét kellékekkel próbáló Badora Társulat munkáját.
A darab rendező-koreográfusa Barta Dóra Harangozó-díjas, érdemes művész szerint fontos, hogy az oktatás részévé váljon a művészet. A Requiemet saját maga mutatta be a gyerekeknek.
A táncszínházi munkáról és felkészülésről Mirkóczki Zita beszélt az eseményen.

Egri Szín: Hogyan zajlik a látogatás?
Mirkóczki Zita: A felsőtárkányi általános Iskola tanuló tekinthetnek be „Beavató táncszínház” keretében a Requiem című darab próbájába. A gyerekek még nem találkoztak ezzel a darabbal, korábban az Állatmesék próbáját nézték meg a színházban és részt vettek egy színházbejáráson. Sokan közülük most járnak először balett-teremben.
Egri Szín: Mit jelent a felkészülés egy ilyen horderejű darabnál?
Mirkóczki Zita: Mozart Requiemjét tavaly készítettük a Tavaszi fesztiválra, idén volt a színházban a rendes nagy bemutatója. Mindig, mikor műsorra tűzik, eltelik egy két hét, újra kell próbálni a táncot.
Egri Szín: A gyerekek mit lának ebben? Hogyan lehet őket megfogni?
Mirkóczki Zita: Barta Dóra nagyon jól vezeti ezt a típusú programot. Nagyon közel tud kerülni a gyerekekhez, az ő nyelvükön szól. Ugyanakkor a gondolatébresztés a célja.
Azt hiszem, hogy a Requiem pont egy olyan darab, ami nagyon nevelő hatású lehet. A földünkről szól, a mi életünkről, a jövőnkről.
Egri Szín: Mi történik egy beavató eseményen?
Mirkóczki Zita: Barta Dóra beszél a Requiemről, hogy mi az egyáltalán. Ki írta a zenéjét.  Ő, mint koreográfus rendező mit gondol a darabról, hogyan készítette. Folyamatosan kérdez a gyerekektől, hogy ők mit tudnak például a környezetszennyezésről, a globális felmelegedésről. Ezek a gyerekek azért nap mint nap találkoznak a hírekben például ezekkel a kifejezésekkel.
Aztán megnézik a darab egy részét. Kérdéseket tehetnek fel ezzel kapcsolatban, elmondhatják, mit gondolnak egy-egy szereplőről, egy-egy mozdulatról, egy-egy részéről.

A Felsőtárkányi Általános Iskola tanulóit Rakusz Márta közművelődési munkatárs kísérte el.

Egri Szín: A gyerekeket mennyire érinti meg az ilyenfajta művészet a táncszínház?
Rakusz Márta: Mindenfajta művészetre nagyon fogékonyak, így a táncra is. A nonverbális művészeti ág nagyon közel áll hozzájuk, nagyon nyitottak erre.
Egri Szín: Az oktatás során mennyire kapnak képet, információkat a művészetről?
Rakusz Márta: Integráljuk az iskolai oktatásba, bár nem ezen van a fő hangsúly. A mi iskolánkban például a néptánc része a tantervnek. ez természetesen teljesen más műfaj, mint amit most megtapasztalnak, de mégis egy táncművészeti ág.
Egri Szín: Milyen a visszajelzés az ilyen foglalkozásokról?
Rakusz Márta: Második alkalommal hoztuk el őket. az előző alkalommal egy színházbejárás volt, és egy részletet megnézhettünk a próbából, betekinthettek a kulisszák mögé. Úgy látom nagyon érdeklődőek, és az első alkalom után is sokan kérdezték mi lesz legközelebb, mikor megyünk. Nagyon megfogta őket ez a dolog, mindenképp pozitív a visszajelzés.
Egri Szín: Elképzelhető-e az, hogy ez alapján akár ilyen pályát válasszanak?
Rakusz Márta: Akiket elhozunk, azok között már eleve vannak, akik valamiféle érdeklődést mutatnak ilyen irányban. Őket ez biztosan meg fogja erősíteni.
Akik eddig nem kifejezetten érdeklődtek ez iránt, vagy nem találkoztak ilyen formában ezzel, azok közül biztos, hogy lesz akinek felkelti az érdeklődését.