Bizonytalan ”millenniumi generáció”
2010.12.13.00:00
A „Fiatalok helyzete Egerben 2010” címmel végzett ifjúságkutatást az Echo Innovációs Műhely a hevesi megyeszékhelyen. A program eredményiről a Városházán tanácskoznak ma a szakemberek, hogy a megfogalmazódott javaslatokat, elképzeléseket beépíthessék a készülő új Városi Ifjúsági Koncepcióba.
Egerben az első ifjúságkutatás 2005-ben készült el, mely alapján a Közgyűlés elfogadta a Városi Ifjúsági Koncepciót, majd a következő két évre szóló Ifjúsági Cselekvési Tervet. Öt év elteltével Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából újabb kutatást végeztek, melyet összehasonlítanak az akkori felméréssel. A kérdőíves adatgyűjtésre 2010 októberében és novemberében került sor. A 9-14. évfolyamos diákok illetve a 18-29 év közötti fiatalok, több mint három ezren, közel 200 kérdést tartalmazó kérdőíveket töltöttek ki.
Az egyik legfontosabb tapasztalat az volt, hogy a városban élő, tanuló mostani ifjúsági korosztály a korábbi évek ifjúsági korosztályához képest a demokráciához való viszonyában, kapcsolatrendszerében valamint info-kommunikációs kompetenciájában alapjaiban tér el. A fiatalok számára a mobiltelefon mellett nem az e-mail a legfontosabb kommunikációs eszköz, hanem a közösségi portálok és közvetlen üzenetváltásra alkalmas felületek (pl. MSN, skype, chat stb.) – közölte Domokos Tamás kutatásvezető. Mint elmondta, az úgynevezett „millenniumi generációra” jellemző, hogy a „számítógép illetve az internet előtt töltött idő már meghaladja a televízió képernyője előtt töltött időt, szemben az öt évvel ezelőtti helyzethez képest.
A közéleti témákkal kapcsolatosan meglehetősen nagy érdektelenséget mértek. Demokráciáról alkotott képük a pártoktól elforduló, az autoriter hatalomtechnikák irányába a korábbi éveknél nyitottabb.
Az egri fiatalok egyötöde tervezi, hogy az Európai Unió valamelyik országába megy egy időre tanulni, közel 40 százalékuk pedig bizonytalan ebben a kérdésben. Továbbá a fiatalok több mint fele tervezi azt, hogy az EU valamelyik országába megy dolgozni egy időre, egyharmaduk pedig gondolkodik még rajta. Az elmúlt öt évben megnőtt azoknak a száma is, akik az országon belül szeretnének más településre menni tanulni vagy dolgozni.
A megkérdezett fiatalok 48 százaléka inkább fejlődőnek látja Egert, mint hanyatlónak, ez utóbbit csak 11 százalékuk állította. Átlagon felül vélik viszont úgy, hogy számukra Egerben nincs elég munkahely és szórakozási lehetőség, ugyanakkor úgy látják, hogy az elmúlt öt évben javult a városban a játszóterek állapota és a kulturális programkínálat, ismerik a városi beruházásokat, a rekonstrukciós programokat és a fejlődési eredményeket. A többség úgy véli, romlott a tömegközlekedés, a köztisztaság és a levegőminőség.
Domokos Tamás leszögezte, hogy növekedett a gazdasági-társadalmi helyzet közötti távolság a környező településekről naponta bejáró és helyi fiatalok között, sőt a városon belül is kimutathatók a kapcsolódó területi egyenlőtlenségek.
Az egyik legfontosabb tapasztalat az volt, hogy a városban élő, tanuló mostani ifjúsági korosztály a korábbi évek ifjúsági korosztályához képest a demokráciához való viszonyában, kapcsolatrendszerében valamint info-kommunikációs kompetenciájában alapjaiban tér el. A fiatalok számára a mobiltelefon mellett nem az e-mail a legfontosabb kommunikációs eszköz, hanem a közösségi portálok és közvetlen üzenetváltásra alkalmas felületek (pl. MSN, skype, chat stb.) – közölte Domokos Tamás kutatásvezető. Mint elmondta, az úgynevezett „millenniumi generációra” jellemző, hogy a „számítógép illetve az internet előtt töltött idő már meghaladja a televízió képernyője előtt töltött időt, szemben az öt évvel ezelőtti helyzethez képest.
A közéleti témákkal kapcsolatosan meglehetősen nagy érdektelenséget mértek. Demokráciáról alkotott képük a pártoktól elforduló, az autoriter hatalomtechnikák irányába a korábbi éveknél nyitottabb.
Az egri fiatalok egyötöde tervezi, hogy az Európai Unió valamelyik országába megy egy időre tanulni, közel 40 százalékuk pedig bizonytalan ebben a kérdésben. Továbbá a fiatalok több mint fele tervezi azt, hogy az EU valamelyik országába megy dolgozni egy időre, egyharmaduk pedig gondolkodik még rajta. Az elmúlt öt évben megnőtt azoknak a száma is, akik az országon belül szeretnének más településre menni tanulni vagy dolgozni.
A megkérdezett fiatalok 48 százaléka inkább fejlődőnek látja Egert, mint hanyatlónak, ez utóbbit csak 11 százalékuk állította. Átlagon felül vélik viszont úgy, hogy számukra Egerben nincs elég munkahely és szórakozási lehetőség, ugyanakkor úgy látják, hogy az elmúlt öt évben javult a városban a játszóterek állapota és a kulturális programkínálat, ismerik a városi beruházásokat, a rekonstrukciós programokat és a fejlődési eredményeket. A többség úgy véli, romlott a tömegközlekedés, a köztisztaság és a levegőminőség.
Domokos Tamás leszögezte, hogy növekedett a gazdasági-társadalmi helyzet közötti távolság a környező településekről naponta bejáró és helyi fiatalok között, sőt a városon belül is kimutathatók a kapcsolódó területi egyenlőtlenségek.
Ebből a felmérésből két üzenet megfontolandó a Fidesz egri farvizén, lendületből képviselővé váltak számára - bár kétségesnek tartom, hogy egy részüket különösebben érdekli - tisztelet a kivételeknek:
Az egyik:
A mai fiatalok könnyebben elfogadják a demokrácia hiányát, tehát a jognélküli önkényuralmat, mint elődeik.
A másik:
Az egri fiatalok fele biztosan elhagyja szülővárosát. Nyilvánvalóan a jobb képességű fele. Közülük csak alig néhány százalék fog majd egyszer visszatérni.
E helyzet egy felelősen gondolkodó városvezetés számára tragikusnak tekintendő.
Ha felelősen gondolkodik...