Az adóállomás Budapest néven jelentkezett be este 8 órakor, és 1925. december 1-jén megindulhattak az adások a Telefonhírmondó Rákóczi úti stúdiójából. A megnyitón Demény Károly államtitkár, a Magyar Királyi Posta vezérigazgatója rádión keresztül, magyar, francia és angol nyelven szólt a rádióhallgatókhoz. Az ünnepi beszédet vitéz leveldi Kozma Miklós, a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Részvénytársaság alelnöke mondta.

A korábban ötezret számláló hallgatóság megnőtt, az éter segítségével az első évben már 16 ezer, a harmadikban 90 ezer, 1929-ben pedig már egy erősebb adóállomásról negyedmillió háztartásba juthatott el.
A rádiózás kezdetén nem volt folyamatos műsor, az adások végén a bemondó jelezte, hogy a műsor mennyi idő múlva folytatódik. A korabeli készülékeken nem volt könnyű megtalálni és beállítani egy állomást, nagy segítséget jelentett ilyenkor a szünetjel, amit egy elektroncső- oszcillátorral előállított hangja jelentett.
A korabeli kutatások szerint a tetszési lista élén holtversenyben a magyar nóta és a cigányzene álltak.
1939-ben a Rádiónak már 13 stúdiója volt a Sándor utcában. 1941-ben Magyarország hadba lépése előtt az 1939 őszén indították az olcsó néprádió-akciónak köszönhetően az előfizetők száma hirtelen megugrott, 600 ezerre nőtt. Ekkor az egész ország területén biztosította Budapest I. és Budapest II. vételét.