Annak ellenére, hogy általánosan kevesebb az új fertőzés, a HIV-fertőzöttek száma világviszonylatban továbbra is növekszik. Jelenleg a világon mintegy 33,4 millió HIV-fertőzött ember él. Továbbra is a Szaharától délre fekvő afrikai országokban a legsúlyosabb a helyzet, 2008-ban itt fordult elő az összes új HIV-fertőzés 71%-a.
Mint a fejlesztési segélyek legnagyobb adományozója, az Európai Bizottság világszerte továbbra is elkötelezetten részt vesz az AIDS elleni küzdelemben, a partnerországokkal való együttműködés formájában.

1988. december 1-e óta tartják meg minden évben az AIDS világnapot, melynek a figyelemfelhívás mellett célja a betegségről és annak megelőzéséről szóló ismeretterjesztés, a betegeket érintő előítéletek leküzdése és a kutatásra valamint gondozásra szánt adományok gyűjtése. Ezen a napon állami és civil szervezetek világszerte demonstrációkkal, előadásokkal, bemutatókkal  próbálják felhívni mindenki figyelmét, hogy a HIV nem tűnt el, jelen van, és még mindig nagyon sok a tennivaló az ügyben.

Magyarország az enyhén-közepesen fertőzött országok közé tartozik, 1877 HIV fertőzést diagnosztizáltak az elmúlt 25 év alatt. Jelenleg 1200 diagnosztizált és a becslések szerint ugyanennyi nem diagnosztizál HIV fertőzött él hazánkban.
A regisztrált fertőzöttek száma folyamatosan nő az utóbbi években, aminek oka lehet a járvány erősödése, illetve a kiterjedtebb HIV szűrővizsgálatok is.
A WHO előrejelzése szerint 2012-re az AIDS-ben elhunytak száma eléri a 2.4 milliót.

Az AIDS világnapja alkalmából John Dalli egészségügyi uniós biztos vitaindító beszédet tart az Európai Parlamentben a HIV-szűrésről szervezett szemináriumon. A korai kimutatás létfontosságú az időben elkezdett kezelés és a várható élettartam növelése szempontjából, mivel becslések szerint Európában a HIV-fertőzöttek mintegy harmada nem is tud a fertőzöttségéről. A globális AIDS elleni küzdelem jegyében Andris Piebalgs fejlesztési uniós biztos nemrég bejelentette az AIDS, tuberkulózis és malária elleni küzdelmet célzó globális alaphoz (GFATM) való hozzájárulás 10%-os növelését, amelyben már így is a források 52%-át biztosító EU a legnagyobb adományozó. E növelés lehetőséget ad a Bizottságnak, hogy a 2002 és 2013 között mintegy 1,3 milliárd euró hozzájárulást nyújtson.

Az egészségügyi és fogyasztópolitikai biztos kijelentette: „A HIV és az AIDS már több mint negyed százada nagy szenvedést okoz az embereknek és közösségeknek szerte a világon. A vírus elleni küzdelem első legfontosabb lépése a szűrés. Ideje újabb lendületet vennünk, és erősítenünk elkötelezettségünket e borzalmas betegség leküzdésében.”

Andris Piebalgs fejlesztési biztos hozzátette: „Egészséges népesség nélkül lehetetlen elérni a fejlődő országokban a millenniumi fejlesztési célok megvalósításához szükséges inkluzív és fenntartható növekedést. Az AIDS továbbra is az egyik legvégzetesebb betegség, és nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk a vírus terjedésének megakadályozására.”

2002 és 2010 között az uniós tagállamok és az Európai Bizottság több, mint 10 milliárd dollárt juttattak a GFATM-nek, azaz a GFATM rendelkezésére álló források 52%-át. A GFATM ez év júniusi jelentése szerint az alapnak köszönhetően 2,8 millió HIV-fertőzött kapott életmentő antiretrovirális (ARV) kezelést. Ezenkívül a Bizottság hozzájárulása révén 7,7 millió ember jutott rovarölőszerrel kezelt moszkitóhálóhoz és 750 000 előrehaladott állapotú fertőzött kapott antiretrovirális kombinációs kezelést.

Az Európai Bizottság a globális alap alapító tagja. Az alap 2002 óta erős politikai és pénzügyi támogatást kap a Bizottságtól. A 10%-os emelésre vonatkozó javaslatot még jóvá kell hagynia az EU költségvetési hatóságainak, illetve az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni térség országainak (AKCS).

Az EU továbbá világszerte támogatja a partnerországokat saját nemzeti egészségügyi szakpolitikáik kidolgozásában és alkalmazásában. E borzalmas betegség elleni küzdelemben az EU ezzel az eszközzel segíthet a hosszú távú és következetesebb finanszírozás biztosításában.