←→

Hirdetés

 
 
 

Nagy B. István képei a Forrásban

Holló Miklós 2010.11.30.00:00
Az Eszterházy Károly Főiskola egykori tanára, Nagy B. István munkáiból nyílt kiállítás tegnap délután, a Forrás Galériában. A megnyitón H. Szilasi Ágota művészettörténész mutatta be a Munkácsy-díjas festőművész életmű albumát.
 
 

Nagy B. István képei a Forrásban

Holló Miklós 2010.11.30.00:00
Az Eszterházy Károly Főiskola egykori tanára, Nagy B. István munkáiból nyílt kiállítás tegnap délután, a Forrás Galériában. A megnyitón H. Szilasi Ágota művészettörténész mutatta be a Munkácsy-díjas festőművész életmű albumát.
 
 

Hirdetés

 
 
 

Nagy B. István képei a Forrásban

Holló Miklós 2010.11.30.00:00
Az Eszterházy Károly Főiskola egykori tanára, Nagy B. István munkáiból nyílt kiállítás tegnap délután, a Forrás Galériában. A megnyitón H. Szilasi Ágota művészettörténész mutatta be a Munkácsy-díjas festőművész életmű albumát.

A december 12-ig látható,  „Róma beszélő szobrai” című kiállításon Nagy B. István 1984-es római ösztöndíjának időszakában készült festményeit tekintheti meg a közönség. A légiesen megkapó munkák az örök városhoz kötődnek, annak emlékeit fogalmazza újra a festő kicsit rácsodálkozva, kicsit a maga világába helyezve.

A tárlat aktualitását adó életmű kötet anyagát H. Szilasi Ágota művészettörténész ismertette a találkozón. A 228 színes reprodukció mellett számos tanulmányt is tartalmazó album átfogja a szilvásváradi születésű Munkácsy-díjas festőművész egész életpályáját, kronológikus sorrendben követve az életpályát, ugyanakkor tematikus egységekben, dokumentumokkal körüljárva Nagy B. István művészetét.

Nagy B. István 1933-ban született Szilvásváradon. Tanulmányait az Iparművészeti és a Képzőművészeti Főiskolán végezte, Ferenczy Noémi, Szőnyi István és Bemáth Aurél voltak a mesterei.
A Munkácsy díjas festőművész alkotóként és művészetoktatóként is a kortárs magyar képzőművészet meghatározó egyénisége volt.
Az egyre inkább hitvallássá érett művészi felfogása az Egerben töltött évtizedei alatt teljesedett ki.
Nyugdíjba vonulása előtt 15 évig oktatott az Eszterházy Károly Főiskolán, ahol mint a Rajz-Vizuális-kommunikáció Tanszék vezetője lényegi változások kezdeményezője volt.
2006. augusztus 22-én hunyt el Budapesten.

 

 
 

Hozzászólások

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

     

    Hirdetés

     
     
     

    A 25 éves Piaf az egrerszalóki temetőben sem nyugszik

    Amikor voltak színházak Egerben, akkor voltak legendás színészek, rendezők és előadások is. Ilyen volt a Piaf, Nádasy Erika címszereplésével és Szegvári Menyhért rendezésében, Nagy Zoltán, Ágoston Ottó, Baran Grzegorz és Takács Balázs zenei kíséretében.
     

    Dokumentumfim fesztivál Egerben is

    Szerencsére sikerült idén is Egerbe csábítani néhány filmet a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BDIF) programjából. Nem is akármilyen filmeket. Az egri Uránia Mozi ismét megtelik élettel, és az arra fogékony egriek február első hétvégéjén kicsit közelebb kerülhetnek a világ szellemi fősodrához. Számomra különösen kedves az indiai „Népszabadság sztori”, amelyben bemutatják, hogyan lehetetleníti el a fékevesztett diktatúra a független sajtót és az igazság kiderülését, kikiáltva azt a gonosz fészkének. A többi film is olyan, ami meghatározhatja egy-egy ember egész életét.
     

    Az én könyvtáram

    Két hete Karafiáth Orsolya költő-író-újságíró barátnőm egy kósza facebook-magánbeszélgetés során felkért, hogy tudnék-e valamit mondani neki a magánkönyvtáramról a Magyar Narancs számára készítendő színes interjúcsokrához. Tudtam. Mivel a Mancsban helyhiány és előre megadott flekk-terjedelem miatt az eredeti mondandóm sajnos nyomtatásban csak kicsit módosítva, rövidítve tudott megjelenni, a teljes eredeti írást nagy szeretettel Weil Zoltán barátom és a kedves egri olvasók rendelkezésére bocsájtom advent alkalmából!
     

    A szájbarágós színház szájba vágós

    Szép kis hisztéria kerekedett abból, hogy Venczel Valentinnal, az újvidéki Magyar Színház igazgatójával kettesben arról is beszélgettünk, hogy miért hagyott ott egy szerinte vállalhatatlan egri produkciót Blaskó Balázs színházában. Az adás rögzítése után, a kiborulásra és méltatlankodásra mindig kész Blaskó direktor úr követelte, hogy a beszélgetést a Városi Tv ne adja le, mert ugyan azt ő nem látta, de szerinte jó nem lehet, így annak bemutatásától a tv eltekintett. Az Egri Színen azonban most bemutatjuk a letiltott adást.
     

    Cigány Mózes

    Tudták, hogy Eger hírnevét nem a bornak, a fürdőnek, vagy a barokk építészetnek köszönheti, de még csak nem is egy évadzáró csetepaténak, amit követően 1552-ben az oszmán sereg hazavonult. A hírnevet egy a Gárdony melletti Agárdról Egerbe költözött bizonyos Ziegler Géza romantikus regényének köszönheti. Az író-újságíró Ziegler Egerben már a Gárdonyi nevet használta, és ezen a néven lett kora sikeres tollforgatója.
     

    Hirdetés

     
     
     
     

    Hirdetés