Az ország leggazdagabb embere Egerben

Színfó 2010.11.29.00:00

Az idei tél egyik legnagyobb könyvszenzációjának ígérkezik Csúri Ákos könyve, az „ Arany, ember”. Egy különleges műgyűjtőről, dr. Zelnik Istvánról szól az a kötet, amelyet december 8-án mutatnak be a Zsinagóga Galériában.

Az ország leggazdagabb embere Egerben

Színfó 2010.11.29.00:00

Hirdetés

Az ország leggazdagabb embere Egerben

Színfó 2010.11.29.00:00

Miért dönt úgy egy magyar fiatalember, hogy Dél-kelet Ázsia múltját kutatja? Hogyan tanul meg ennek érdekében tökéletesen féltucatnyi olyan nyelvet, amelyekből hazánkban talán tucatnyian sem tudnának összerakni egyetlen mondatot? Mikor egyesül a letűnt korok iránti érdeklődés a gyűjtőszenvedéllyel? Miként válik a tudás milliárdokban mérhető vagyonná?

Sok egyéb mellett ezekre a kérdésekre is megadja a választ Csúri Ákos Arany, ember című könyvében, ami az idei tél egyik legnagyobb szenzációjának ígérkezik. Egészen különleges életpályát futott be a több százmilliárd forintos vagyonnal rendelkező üzletember, dr. Zelnik István, aki elhatározta, hogy világraszóló Aranymúzeumot nyit Budapesten.
A műgyűjtő, egykori diplomata története a tudományt kedvelőket éppen úgy rabul ejti, mint azokat, akik csodálatos tájakról olvasnának mesés történeteket, netán arra kíváncsiak, hogyan lehet milliárdokat keresni. Az apci születésű dr. Zelnik Istvánt és különleges műgyűjteményét leíró portrékötet bemutatója december 8-án 18 órától lesz a Zsinagóga Galériában.

Hozzászólások

3Bekiabáló2010december06.09:28ÚjVálasz
Debrecenben jártam a könyvbemutatón, egy barátom csalt el és nagyon meglepő volt. Csúri Ákosnak és Zelnik Istvánnak feltettek néhány kínos kérdést az aranytárgyakról, de korrektül válaszoltak rá. Szóval Zelnik most tényleg elárulja, hogy honnan, mennyi és mire.
2Bekiabáló2010december05.17:34ÚjVálasz
Én Pesten láttam a múlt héten, ott ráadásul Kondor Katalin volt a moderátor. A poénokat nem lövöm le, de próbálta Kondor asszony megszorongatni, hogy ugyan honnan a vagyon; nem lehet. Nem azért, mert meztelencsiga a vödör takonyban, hanem mert válaszol konkrétan a csávó, kertelés nélkül. Hangulatos volt a végén a kérdezz-felelek a közönséggel is. Én határozottan élveztem, mint Indokína iránt nem túl rég, de annál inkább érdeklődő. A könyv is elég eredeti, mint a pali, mert nem száraz életrajz. Csúri meg olyan, mint amilyennek a Hír TV-ben megszerettük. Nyakkendő azóta se volt szerintem a bitangon, de ennyi belefér... Szóval le a kalappal mindenki előtt.
1Kisszekund2010november29.21:55ÚjVálasz
Hát ez bizonyára egy különleges könyv lesz egy különleges emberről. Vajon mi és mennyi jön majd át erről egy ilyen eseményen?

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A 25 éves Piaf az egrerszalóki temetőben sem nyugszik

Amikor voltak színházak Egerben, akkor voltak legendás színészek, rendezők és előadások is. Ilyen volt a Piaf, Nádasy Erika címszereplésével és Szegvári Menyhért rendezésében, Nagy Zoltán, Ágoston Ottó, Baran Grzegorz és Takács Balázs zenei kíséretében.

Dokumentumfim fesztivál Egerben is

Szerencsére sikerült idén is Egerbe csábítani néhány filmet a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BDIF) programjából. Nem is akármilyen filmeket. Az egri Uránia Mozi ismét megtelik élettel, és az arra fogékony egriek február első hétvégéjén kicsit közelebb kerülhetnek a világ szellemi fősodrához. Számomra különösen kedves az indiai „Népszabadság sztori”, amelyben bemutatják, hogyan lehetetleníti el a fékevesztett diktatúra a független sajtót és az igazság kiderülését, kikiáltva azt a gonosz fészkének. A többi film is olyan, ami meghatározhatja egy-egy ember egész életét.

Az én könyvtáram

Két hete Karafiáth Orsolya költő-író-újságíró barátnőm egy kósza facebook-magánbeszélgetés során felkért, hogy tudnék-e valamit mondani neki a magánkönyvtáramról a Magyar Narancs számára készítendő színes interjúcsokrához. Tudtam. Mivel a Mancsban helyhiány és előre megadott flekk-terjedelem miatt az eredeti mondandóm sajnos nyomtatásban csak kicsit módosítva, rövidítve tudott megjelenni, a teljes eredeti írást nagy szeretettel Weil Zoltán barátom és a kedves egri olvasók rendelkezésére bocsájtom advent alkalmából!

A szájbarágós színház szájba vágós

Szép kis hisztéria kerekedett abból, hogy Venczel Valentinnal, az újvidéki Magyar Színház igazgatójával kettesben arról is beszélgettünk, hogy miért hagyott ott egy szerinte vállalhatatlan egri produkciót Blaskó Balázs színházában. Az adás rögzítése után, a kiborulásra és méltatlankodásra mindig kész Blaskó direktor úr követelte, hogy a beszélgetést a Városi Tv ne adja le, mert ugyan azt ő nem látta, de szerinte jó nem lehet, így annak bemutatásától a tv eltekintett. Az Egri Színen azonban most bemutatjuk a letiltott adást.

Cigány Mózes

Tudták, hogy Eger hírnevét nem a bornak, a fürdőnek, vagy a barokk építészetnek köszönheti, de még csak nem is egy évadzáró csetepaténak, amit követően 1552-ben az oszmán sereg hazavonult. A hírnevet egy a Gárdony melletti Agárdról Egerbe költözött bizonyos Ziegler Géza romantikus regényének köszönheti. Az író-újságíró Ziegler Egerben már a Gárdonyi nevet használta, és ezen a néven lett kora sikeres tollforgatója.