Advent első vasárnapja
Advent a keresztény kultúrkörben a karácsonyt megelőző negyedik vasárnaptól, karácsonyig számított időszak. A keresztény kultúrkörben a várakozás időszaka, jelképesen megemlékeznek Jézus születése előtti várakozásról, várják az Úr eljövetelét és Jézus Krisztus második eljövetelét.
Advent az egyházi év kezdetét is jelenti, eredete az 5-6. századra nyúlik vissza, ebben az időben az emberek szigorú böjtöt tartottak.
1611-ben a nagyszombati zsinat advent első vasárnapjától vízkeresztig megtiltotta az esküvőket, zajos mulatságokat.
Az adventi koszorú hagyománya ősi időket idéz, a téli napforduló szokásaival van kapcsolatban. Eredete a Keleti-tenger partvidékéhez és szigetvilágához kapcsolható.
A hívők űzfavesszőből koszorút fontak és örökzöldet csavartak köré. A szokás később Európa más vidékein is meghonosodott, s a valódi adventi koszorú a 19. században jött divatba.
Az ötlet egy hamburgi lelkésztől származik, aki otthonában 24 gyertyával készített egy hatalmas fenyőkoszorút. Később négy gyertyát helyeztek el a koszorúkon, a négy adventi vasárnapot szimbolizálva.
Advent idején Eger is fénybe öltözik, az utcák árusokkal és kiváncsiskodókkal telik meg. Az adventet ünnepi műsorral köszönti a város.
A Dobó téren felállított fenyőfa mellett ma délután négy órakor kezdődnek a programok. A polgármesteri köszöntőt és az ökumenikus adventi gyertyagyújtást követően Hegyesi Hudik Margit énekmûvész, Árvai Katalin és Gonda László lép fel, majd ZSÉDA koncertjét hallgathatják meg az érdeklődők.