Természetesen az előadás a legfontosabb, s azzal nem is volt semmi gond, a Csörgess meg! közönsége végig kacagott ma is a két felvonás alatt, jól érezték magukat. 

De miért kell a néhány napja bevezetett újítással előtte bosszúságot okozni? Arról beszélek, hogy a nézőtéri bejáratok közül mindkét oldalon csak az egyiket nyitják ki. A közönség nagyobb része elindult az első hívó felhangzásakor: „Kérjük foglalják el helyeiket a nézőtéren! Az előadást tíz perc múlva elkezdjük.” Mégis, már „az előadást azonnal elkezdjük”, szólt, amikor még mindig a szűk oldalfolyosókon végig, faltól-falig szorongva  kellett araszolniuk. Ráadásul még a világítást is lekapcsolták – bár azt hallottam, ez talán véletlen volt -, a félhomályban még idegesítőbb volt az egész.

   

Persze nem fogják emiatt tömegesen bombázni  reklamációkkal  vagy a honlapjuk vendégkönyvébe írt bejegyzésekkel a színházat nézői, de nem azért, mert elégedettek ezzel az új renddel is... A nézőknek ez a "beléptetés" nem jó, annyi bizonyos és egyáltalán nem méltó a hely szelleméhez. Akkor mégis miért és kinek jó?

(Egyébként lehet még továbbfejleszteni is... mi lenne, ha csak az egyik oldalon nyitnának ki egyetlen ajtót?)

 

Forrás: http://gardonyiszinhazblog.gportal.hu