A 18. századi magyar orvostörténet kimagasló személyiségének minden évben szentelnek egy napot az intézményben. A Megyeházán tartott összejövetelen dr. Fűtő László ügyvezető igazgató idézte fel Markhot Ferenc életútjának főbb állomásait. A jelenről szólva elhangzott, hogy a megszorítások, forráselvonások hatására a legtöbb egészségügyi intézmény a túlélésért küzd. Az egri kórház különösen súlyos helyzetben van, gazdaságilag ugyan stabilnak látszik, ám a jelen finanszírozás mellett hosszabb távon semmi jóra nem lehet számítani. Ráadásul koloncként rakódik a kórházra a két évvel ezelőtti, megalapozatlan felelőtlen politikai döntés – fogalmazott az igazgató. Hozzátette, az akkor eltávozott 700 dolgozó szakmai űrt hagyott maga után, melyet máig nem sikerült pótolni. Úgy látja, hogy a fal, ami a kórházvédők és a kórházi dolgozók között húzódik, az utóbbi időben egyre inkább megszilárdult. Orvosolni kell a bérfeszültségeket, s lehetőség szerint visszavenni az eltávozott jó szakembereket – véli az igazgató.

 

Horváth László a megyei közgyűlés elnöke leszögezte, hogy a politika soha többé nem vihető a kórház falai közé. Markhot Ferenc büszke lenne arra, hogy a betegek nem éreztek semmit a „bentiek” és a „kintiek” közti feszültségből, az arcokon látható bizalmatlanságra, félelemre és bizonytalanságra viszont nem – mondta Horváth László. Ezért mostantól már csak egy kategória létezhet, a kórházépítőké.

 

A kórház Markhot Ferenc-emlékérmével a kiváló orvosok munkáját jutalmazzák. Idén ezt a díjat dr. Gláz Edit professzor kapta, a Markhot díszoklevelet pedig dr. Szele Kálmán vehette át. Bejelentették, hogy az intézmény elnyerte a bababarát kórház címet, illetve kihirdették a Markhot Ferenc pályázat nyerteseit is, melynek keretében kilenc munkát ismert el a Tudományos és Oktatási Bizottság.