November 25-e a Magyar Labdarúgás Napja. Ötvenhét évvel ezelőtt, 1953. november 25-én, szerdán, Londonban az évszázad mérkőzésén Magyarország válogatottja legyőzte a hazai pályán kilencven éve veretlen angol csapatot.
A Magyar Labdarúgó Szövetség a rendkívüli sportesemény 50 éves jubileuma alkalmából,  1993. november 25-én első alkalommal rendezte meg a magyar labdarúgás napját. A szövetség a neves győzelem tiszteletére a 6:3-as rangadó időpontját választotta ünnepnapnak.
A jeles napon a múltidézésre is sor kerül, minden alkalommal.

Az évszázad mérkőzését 1953. november 25-én rendezték a londoni Wembley-stadionban, 100 000 néző jelenlétében. A meccset Leo Horn, holland játékvezető vezette. A káprázatos eredmény Anglia - Magyarország 3-6 (2-4) volt.
Az angol csapat összetétele, Merrick - Ramsey, Johnston, Eckersley - Wright, Dickinson - Matthews, Taylor, Mortensen, Sewell, Roob volt, míg a magyar válogatottat Grosics - Buzánszky, Lóránt, Lantos - Bozsik, Zakariás - Budai, Kocsis, Hidegkúti, Puskás, Czibor alkotta.
Az akkori eredmény a világ sport közvéleményét is megrázta. Az „Aranycsapat” a következő évben tovább fokozta a sikert, 1954 tavaszán a Népstadionban másodszor is legyőzte az angolokat, ezúttal 7-1-re. A válogatott az 1954-es világbajnoki döntőben 3:2-re kikapott a németektől, s ez akkor nagy kudarcnak bizonyult.
A társulat 1956 után hullott szét teljesen. Puskás, Kocsis és Czibor Spanyolországba került. Puskás a Real Madridban, Czibor a Barcelonában játszott. A száguldó őrnagy, vagyis Puskás végül négyszeres spanyol válogatott is lett. A többiek, az itthon maradottak közül is sokan abbahagyták a futballt, a magyar válogatott eredményei pedig fokozatosan, de biztosan romlani kezdtek.
Az egykori Aranycsapat játékosai közül ma csupán ketten élnek, Grosics Gyula és Buzánszky Jenő.