Munkácsy szimbolikája a trilógia kapcsán

Munkácsy Mihály szellemi változására, hitbéli állásfoglalására mutatott rá a Krisztus-trilógia bibliai szimbolikájáról tartott előadásában Dr. Várhelyi Ilona irodalomtörténész tegnap délután, a Keresztény Ifjúsági Klubban.
 
 

Munkácsy szimbolikája a trilógia kapcsán

Munkácsy Mihály szellemi változására, hitbéli állásfoglalására mutatott rá a Krisztus-trilógia bibliai szimbolikájáról tartott előadásában Dr. Várhelyi Ilona irodalomtörténész tegnap délután, a Keresztény Ifjúsági Klubban.
 
 
 
 
 

Munkácsy szimbolikája a trilógia kapcsán

Munkácsy Mihály szellemi változására, hitbéli állásfoglalására mutatott rá a Krisztus-trilógia bibliai szimbolikájáról tartott előadásában Dr. Várhelyi Ilona irodalomtörténész tegnap délután, a Keresztény Ifjúsági Klubban.

Dr. Várhelyi Ilona irodalomtörténész nézete szerint a három monumentális festmény egymásra utalása bontja ki a képtrilógia igazi értelmét, üzenetét, melyet a szimbólumokon keresztül érthetünk meg. A három alkotás 1995-ben került egy helyre, együtt maga a festő sem látta ezeket.
A művészettörténész előadásában felhívta a figyelmet a művek keletkezésének körülményeire, a 19. század második felének zavaros ideológiai közegére, valamint a Munkácsyra nagy hatást gyakorolt Ernest Renan, Jézus élete című könyvére.
A trilógia első darabja a Krisztus Pilátus előtt, ezt 1881-ben fejezte be Munkácsy. A Golgota, eredeti címén beteljesedés, 1884-ben készült el, majd ezt követte az Ecce Homo, amely 1896-ban.
Munkácsy kompozícióban, téralkotásban és színszimbolikában fogalmazza meg kötődését álláspontját. A képek az ábrázolt eseményeket térben és időben is sűrítik, sejtetik az előzményeket és utalásokat tesznek. Az első kép központi színe a fehér, a tisztaság, az áldozat szimbólumaként, a kompozícióban a kiválasztottság és az emberekhez való viszony dominál.
Az ellentétek dinamikája a golgota kettős kompozíciójával az ószövetségi törvény beteljesedésére, az élő ige születésére, a feltámadásra utal.

Várhelyi Ilona meglátása szerint Krisztus története nemcsak megihlette a művészt, hanem emberileg megragadta Munkácsyt, és mélyen hívő emberré változtatta. Ennek a folyamatnak, változásnak, átalakulásnak a krónikája a három monumentális alkotás.
A művek szimbolikájának összefüggése megrajzolja a festő saját beteljesedését, ez a trilógia üzenete. Az emberi beteljesedést is megragadó három kép, állást foglal krisztusról: ő a megváltó, összegezte a művek mondanivalóját Várhelyi Ilona.

Keresztesné Várhelyi Ilona irodalomtörténész, muzeológus munkájának elismeréseként idén januárban a Debrecen Kultúrájáért díjat vehette át.
A szakember huszonhat évig vezette a Déri Múzeum irodalmi részlegét, amely az ország második legjelentősebb gyűjteményévé vált az elmúlt évtizedek alatt. Önként vállalt karitatív tevékenysége a szervezőmunkában és a szellemi alkotásaiban is megnyilvánul.
A Déri Múzeum kiadói gondozásában jelent meg, Bibliával Munkácsy Krisztus-trilógiája előtt című könyve 2009. augusztusában.

 

 
 

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!