←→

Hirdetés

 
 
 

Előadás a Krisztus-trilógiáról

Színfó 2010.11.14.00:00
Dr. Várhelyi Ilona irodalomtörténész, muzeológus tart előadást Munkácsy Mihály híres festménytrilógiájáról november 15-én hétfőn a Keresztény Ifjúsági Klubban. A kutató, a jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában található képek bibliai szimbolikáját elemzi.
 
 

Előadás a Krisztus-trilógiáról

Színfó 2010.11.14.00:00
Dr. Várhelyi Ilona irodalomtörténész, muzeológus tart előadást Munkácsy Mihály híres festménytrilógiájáról november 15-én hétfőn a Keresztény Ifjúsági Klubban. A kutató, a jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában található képek bibliai szimbolikáját elemzi.
 
 

Hirdetés

 
 
 

Előadás a Krisztus-trilógiáról

Színfó 2010.11.14.00:00
Dr. Várhelyi Ilona irodalomtörténész, muzeológus tart előadást Munkácsy Mihály híres festménytrilógiájáról november 15-én hétfőn a Keresztény Ifjúsági Klubban. A kutató, a jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában található képek bibliai szimbolikáját elemzi.

Az előadáson Várhelyi Ilona teljesebb módon, új szempontból közelíti meg az alkotásokat. Az irodalomtörténész, muzeológus véleménye szerint a három kép együttes kiállítása egy olyan szimbólumrendszer megjelenítésére ad lehetőséget, amelyet korábban nem ismertek.
Várhelyi Ilona „Bibliával Munkácsy Krisztus-trilógiája előtt” című könyve 2009. augusztusában látott napvilágot. A szerző szerint Munkácsy üzenetet közvetít felénk a képeivel, saját hitvallását is formába öntötte az alkotások által.
Előadását november 15-én hétfőn 17 órakor hallgathatják meg a Keresztény Ifjúsági Klubban.

Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiáját hamarosan a Magyar Nemzeti Galériában láthatja a közönség. A november 23-án nyíló kiállításon előaször látható Budapesten együtt a Krisztus Pilátus előtt, az Ecce Homo és a Golgota.

Krisztus-trilógia

A bibliai történések sorrendjében az első kép a Krisztus Pilátus előtt, amit 1881-ben fejezett be Munkácsy (olaj, vászon, 417 x 636 cm, Art Galéria Hamilton, Ontario, Kanada). A trilógia második darabja az Ecce Homo, amely 1896-ban készült el (olaj, vászon, 403 x 650 cm, Déri Múzeum, Debrecen), a trilógia harmadik darabja a Golgota 1884-ben készült el (olaj, vászon, 460 x 712 cm, Déri Múzeum, Debrecen).

 

 
 

Hozzászólások

  • 2Bekiabáló2010november15.11:57ÚjVálasz

    Jó olvasni téged, hogy minden témában otthonosan mozogsz. De az is lehet - erre hajlok -, hogy csak szimplán grafomán vagy, és belekotyogsz abba is, amiben kevés az ismereted.

     
  • 1Kisszekund2010november14.19:15ÚjVálasz

    Munkácsyink, kora egyik legsikeresebb európai sztárja ,,celebje" volt. Népszerűsége életében is óriásinak volt mondható. Nem véletlen, hogy például temetésén több, mint százezren vettek részt Pesten.
    E népszerűségből még mára is maradt.
    Bibliai témájú óriásképei -kétségtelen kisugárzásuk, hatásosságuk ellenére - inkább bombasztikusak és hatásvadászok.
    A kereszténység és a biblikus témák megfestése tekintélyes négyzetméterekben, inkább csak a nézőt elámító ürügy és cél volt, van és lesz.
    Munkácsy nem volt komolyan vallásos. Csak egy magát sikeresen menedzselő exhibicionista festő.
    A többi csak belemagyarázás.

     

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

 

Hirdetés

 
 
 

A 25 éves Piaf az egrerszalóki temetőben sem nyugszik

Amikor voltak színházak Egerben, akkor voltak legendás színészek, rendezők és előadások is. Ilyen volt a Piaf, Nádasy Erika címszereplésével és Szegvári Menyhért rendezésében, Nagy Zoltán, Ágoston Ottó, Baran Grzegorz és Takács Balázs zenei kíséretében.
 

Dokumentumfim fesztivál Egerben is

Szerencsére sikerült idén is Egerbe csábítani néhány filmet a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BDIF) programjából. Nem is akármilyen filmeket. Az egri Uránia Mozi ismét megtelik élettel, és az arra fogékony egriek február első hétvégéjén kicsit közelebb kerülhetnek a világ szellemi fősodrához. Számomra különösen kedves az indiai „Népszabadság sztori”, amelyben bemutatják, hogyan lehetetleníti el a fékevesztett diktatúra a független sajtót és az igazság kiderülését, kikiáltva azt a gonosz fészkének. A többi film is olyan, ami meghatározhatja egy-egy ember egész életét.
 

Az én könyvtáram

Két hete Karafiáth Orsolya költő-író-újságíró barátnőm egy kósza facebook-magánbeszélgetés során felkért, hogy tudnék-e valamit mondani neki a magánkönyvtáramról a Magyar Narancs számára készítendő színes interjúcsokrához. Tudtam. Mivel a Mancsban helyhiány és előre megadott flekk-terjedelem miatt az eredeti mondandóm sajnos nyomtatásban csak kicsit módosítva, rövidítve tudott megjelenni, a teljes eredeti írást nagy szeretettel Weil Zoltán barátom és a kedves egri olvasók rendelkezésére bocsájtom advent alkalmából!
 

A szájbarágós színház szájba vágós

Szép kis hisztéria kerekedett abból, hogy Venczel Valentinnal, az újvidéki Magyar Színház igazgatójával kettesben arról is beszélgettünk, hogy miért hagyott ott egy szerinte vállalhatatlan egri produkciót Blaskó Balázs színházában. Az adás rögzítése után, a kiborulásra és méltatlankodásra mindig kész Blaskó direktor úr követelte, hogy a beszélgetést a Városi Tv ne adja le, mert ugyan azt ő nem látta, de szerinte jó nem lehet, így annak bemutatásától a tv eltekintett. Az Egri Színen azonban most bemutatjuk a letiltott adást.
 

Cigány Mózes

Tudták, hogy Eger hírnevét nem a bornak, a fürdőnek, vagy a barokk építészetnek köszönheti, de még csak nem is egy évadzáró csetepaténak, amit követően 1552-ben az oszmán sereg hazavonult. A hírnevet egy a Gárdony melletti Agárdról Egerbe költözött bizonyos Ziegler Géza romantikus regényének köszönheti. Az író-újságíró Ziegler Egerben már a Gárdonyi nevet használta, és ezen a néven lett kora sikeres tollforgatója.
 

Hirdetés

 
 
 
 

Hirdetés