A XIX. századi magyar zenekultúra vezető egyénisége elsősorban mint a Himnusz és a Bánk Bán szerzője ismert. Ő volt a Zeneakadémia első igazgatója is.
Erkel Ferenc a magyar nemzeti opera megteremtője, stílusa két forrásból a romantikus olasz és francia opera világából, valamint a magyar verbunkos zene motívumaiból táplálkozik. Ezt a kettőt legsikeresebben Hunyadi László és Bánk bán című operáiban ötvözte.

Erkel Ferenc Pozsonyban tanult. Kolozsvárott zongoraművészként működött, majd 1835-től Pesten élt. Az újonnan megnyílt Pesti Magyar Színház első karmestere lett és három évtizeden át zenei vezető és a szellemi élet irányítója volt. Első operáját a Bátori Máriát. 1840-ben mutatták be. 1844-ben mutatták be a Hunyadi László című történelmi operáját, később megnyerte a Kölcsey Ferenc Himnuszának megzenésítésére kiírt pályázatot. A szabadságharc leverése után a főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott, többek között az ő irányításával alakult meg 1853-ban a Filharmóniai Társaság, amely Erkel vezetésével adta első koncertjét a Nemzeti Múzeum dísztermében. Erkel volt a Liszt Ferenc elnökletével 1875-ben létrejött Zeneakadémia első igazgatója is.

A Bánk bán Erkel pályájának csúcsa. Az 1884-ben megnyílt Operaház tiszteletbeli főzeneigazgatóvá választották, nyolcvanadik születésnapján lépett utoljára pódiumra, a Filharmóniai Társaság hangversenyén 1890-ben.