A „kórházvédők” Fidesz elnököt adtak a városnak, meg politikai arcot az arctalan városvezetésnek. Ők lettek a harc tárgya és eszköze. Most, hogy a kapuk leomlottak, természetes vágyuk, hogy elégtételt kapjanak, elismerést a küzdelemért és kárpótlást a nélkülözésekért.  Egyszerűen szólva: Magukra az igaz ügy igaz harcosaiként tekintenek, a kórházban maradtakra árulókként. Azok rájuk a betegeiket cserbenhagyó, végkielégítést kicsikaró és az egri kórház ellendrukkereként hőzöngő, randalírozó társaságként. Sőt, a történések fényében az állásaikra törő büntető különítményként. Ebbe a helyzetbe bele van kódolva dr. Sós Tamás és Horváth László vitája. Pedig csak az ő józan belátásuk parancsolhatna megálljt a fékevesztett gyűlölködésnek.

Mondom: jobb!….Mondom:kéz!...

A volt MSZP-s megyei elnök azt írja: „Az úgynevezett „kórházvédők” benyújtották a „számlát” Habis Lászlónak és Horváth Lászlónak. A FIDESZ megyei és az KDNP városi vezetője intézkedéseikben „foglyai” lettek a „kórházvédőknek” tett ígéreteiknek.” Dr. Sós Tamásnak egyetlen tisztességes lépése lehet az ügyben: kiállni azok mellett, akik mellette is kiálltak.

A mostani Fideszes megyei elnök azt írja: ” Enyhén szólva is arcátlan, hogy éppen az a Sós Tamás beszél az egri kórház biztonságos működésének kockáztatásáról, akiről mindenki tudja, hogy meghatározó szerepe volt az intézmény tönkretételében.” Úgy tűnik, Horváth Lászlónak az egyetlen elvszerű politikai lehetősége, hogy kiáll azok mellett, akik kitartottak.  Nem tűnik kibékíthetőnek az ellentét. Pedig a két politikust nagyon is összeköti az a vérciki holmi, amit egri kórháznak hívnak.

Csak a gyárilag lobotomizált Fideszesek gondolhatják ugyanis úgy, hogy ezt a csodálatos kórházat Sós Tamás tette tönkre. Az egri kórház ideiglenes engedélyekkel működgető, rosszhírű csődtömegként bukdácsolt az elmúlt évtizedekben. Nyűtte az igazgatókat, tapsolta a pénzt. Egy beutaló láttán még Freddy Krueger is összerezzent.  Ugyancsak hadd röhögjük ki az egymás vállát veregető mai kormánypártiakat, hogy most aztán politikamentesen, végre a szakma és a betegek érdekeinek megfelelően fognak szurizni. Nem kétlem, hogy sokan tényleg ezt szeretnék, de a hangoskodóik nem. Ők revansot akarnak, bosszút. Leszámolni a „sztrájktörőkkel”, ahogy kommentjeikben írják. Igen, sztrájknak szánták az összehangolt kilépést, obstrukciónak, hogy bebizonyítsák, nélkülük nem lehet olyan vacak kórházat működtetni, mint velük. Tévedtek. A vacakság fenntartása nagy társadalmi összefogással sikerült. Biztos, hogy az ő kis puccsuk is hozzájárult ahhoz, hogy az új gazdának sebtiben csak aranyért lehetett orvost vennie a piacon, s még a minőségen sem lehetett finnyázni.

A Hospinvest nevű cég vette a kalapját és felszívódott. Nem a Megyeházán disznót eregető „kórházvédők” miatt, az ő heccelésüket talán még élvezték is, hanem azért, mert ellehetetlenítette a központi játékszabályok állandó változtatgatása az üzleti tervét. Elhúzott, oszt jó napot.  A Hospinvestet Sós Tamás kormánya kergette el. Nem fenyegetésekkel, hanem ágyszámokkal, normatívákkal. Lehet örülni, hogy az egészségügy nem üzlet. Persze ebben az olvasatban a „kórházvédők” teljesítménye se nem országos, se nem megyei, csupán az egri politikában bír kétes jelentőséggel. Habis László köszönhet nekik némi identitást.

Nyugatos Fideszesek

A helyzet komikuma az, hogy amennyiben jól értelmezzük Mikola, Szócska és a többi egészségügyileg kompetens kormánypárti úr szavait, plusz hozzáadjuk az újonnan kinevezett Fűtő igazgató úr elfogadottságát, akkor akár lehetne rend, béke és nyugalom az egri kórházban. Központilag ugyanis nem Hoffman Rózsák sírják vissza a hetvenes éveket az egészségügybe. Szerkezeti, biztosítási reform ugyan nem lesz, de ésszerűsítés, tőkebevonás biztosan. Valamicske pénz is akad a büdzsében, még egy kicsivel több is, mint eddig. Nevezett urakról sok mindent el lehet mondani, de azt, hogy egy vidéki sámánképzőből szalajtották volna őket, azt biztosan nem. Mi, magyarok nyugati orvoslást űzünk: nyugati felfogásban, nyugati technológiákkal, nyugati berendezésekkel és gyógyszerekkel. A Fidesz szakpolitikusai egyelőre nyugatosak. Tudjuk Orbán doktor szíves közlését, hogy a világban „keleti szél fúj” és bár a gyógyításban is van ennek jele, de társadalmi szinten komolyan nem vesszük be a Biri néne dumát. Művesében, MR-ben, AIDS-tapaszban hiszünk.  Ebből pedig következik egy-két dolog. Példának okáért, hogy az egészségügyünknek is polgári módon, nyugatosan kell viselkednie, kifelé és befelé egyaránt. 

Ha Egerre fanyalodnak a nagyok

Mondják, hogy bevezetnek valamiféle büntető díjat, ha valaki a körzetén kívül eső kórházi ellátást kíván igénybe venni. Márpedig ha Debrecen, Miskolc, Budapest helyett Egerben KELL kúrálni magát az egrinek, akkor már nem legyintenek a polgári jobbmódúak arra, hogy mi folyik az egri kórházban. Ők ugyanis nagyívben elkerülték az egri Markhot Ferenc kórházat. Ha nem akar büntető díjakat fizetni, és visszatér a valódi szóval és hatalommal rendelkező közönség, akkor nem lehet cirkusszal helyettesíteni a gyógyító munkát. Akkor Horváth László és Habis László lesz felelős azért, hogy a berendelt időpontokban még mindig órákat kell várni, hogy mocskos a WC és nincs papír… Akkor, a silányt szóvá teszik borospincéikben az urak, és megüzenik egriesen, hogy metéljenek rendesen. Dr. Sós Tamás pedig élére állhat a kórházmentő akciónak.

Akinek meg nincs pénze jobb kórházakba ingázni, büntetést fizetni, annak marad az ellenállás, hogy: ezeknek mi nem leszünk betegek! Nagy lépés az áhított prevenció felé.

Szárnyal a malac Fotó: Egri Szín