Az Egri Kolping Család – Katolikus Legényegylet története (1860-2010) címmel dr. Szecskó Károly történész írt könyvet, mely kapcsán Simon György, a Szent István Katolikus Rádió főszerkesztője beszélgetett a könyvtárban rendezett találkozón. A kötet az 1923-tól dolgozza fel a sajtóban megjelent anyagokat.
A Katolikus Legényegylet újjáalakulásánál Czakó kanonok kezdeményezésére az élő Kolping tagokat keresték meg, tájékoztatott az eseményekről Bisztriczki László, az Egri Kolping Család világi vezetője. Az átértékelődött és újrafogalmazódott program négy alappillére, a kezdetektől fontos célkitűzés, a vallásos életre való nevelés, a jó szakemberek képzése, a hazafias érzés erősítése és a családi életre való nevelés ma is meghatározó a szervezet életében..

A közelmúltban tartott Kolping jubileum kapcsán, a Kolping Család Katolikus Legényegylet alapításának 150. évfordulóját ünnepelték Egerben. A jubileumi ünnepségre a határon túli magyar települések, Marosvásárhely, Borzon (Erdély, Románia) Kassa, ( Felvidék, Szlovákia) Kolping  családjai érkeztek, valamint Magyarország keleti körzetének 14 Kolping családja is részt vett a találkozón.

Az Egri Kolping család fennállásának 150. évfordulója alkalmából Érseki megnyitó keretében koszorút helyeztek el a Bartakovics Béla Közösségi Házon található emléktáblánál.
Az egri Kolping egyesület rendszeresen részt vesz a város rendezvényein, ezzel is kifejezve, hogy a szervezet a város közösségéhez tartozik.
A Kolping-mozgalom alapját a Kolping-családok képezik, s az egyes Kolping-családok rendszerint plébániákon szerveződnek. A közösség jellegzetessége, hogy családszerű, nemzedékeket átfogó, katolikus, demokratikus, továbbképző, tettrekész és kedélyes.
Magyarországon az első világháború és a monarchia felbomlása után 1922-ben alapították meg 58 egyesülettel a katolikus legényegyletek önálló nemzeti szövetségét. Ekkor élte virágkorát a hazai Kolping-mozgalom, egészen a második világháború végéig. 1933-ban már 162 egyesület létezett, 1946-ban pedig több mint 200 helyi egyesületről számoltak be. Tevékenységük fontos szociális és pedagógiai feladatokra irányult: szakmai tanfolyamok, iparos versenyek és kiállítások, házasságra felkészítő előadások, kulturális rendezvények, vallásos nevelés és világnézeti oktatás. 1926 óta leányok részére működött a "napsugár-lányok" elnevezésű testvérszervezet is.
A mozgalom 1989-től újraszerveződött. A Kolping-családban minden korosztály megtalálhatja a helyét, a különböző generációk koruknak megfelelően járulnak hozzá a közösség életének kiteljesedéséhez. A fiatalok kezdeményezőkedvét és lendületét az idősebbek megfontoltsága és élettapasztalata előnyösen egészíti ki. Kolping a közösség mintaképének a természetes családot tekintette.
Jelenleg három egyházmegye Kolping-családjai alkotnak egy-egy körzeti szövetséget. Az ország 12 egyházmegyéjéből így 4 körzeti szövetség jött létre. Mindegyik saját körzeti vezetőséggel, és egy főállású titkárral rendelkezik. A körzetek képviselőivel kiegészített országos elnökség képezi a Magyar Kolping Szövetség országos vezetőségét. Az országos közgyűlés határozatainak végrehajtásáról ez a testület gondoskodik. A Kolping-szövetség a legkövetkezetesebben megszervezett katolikus társadalmi mozgalom Magyarországon. A szervezettség azért is fontos, mert a helyi csoportok kezdeményező készségének hosszú távú fenntartásához az összefogásból eredő szellemi ösztönzésre van szükségük. Az európai kontinensen ez ideig megalakult 18 nemzeti Kolping-szövetség az Európai Kolping Szövetség keretében működik együtt. A Nemzetközi Kolping Szövetség pedig valamennyi kontinens országos szövetségeit fogja össze szervezetileg. Székhelye Kölnben van, élén Msgr. Axel Werner főprézes áll, aki Adolf Kolping nyolcadik utóda ebben a tisztségben.