Máté Gábor szerint ez az egyik legjobban játszható magyar dráma. Nem csoda, ha nagy sikere volt 1880. január 23-án, amikor a Nemzeti Színház bemutatta a darabot, hiszen realista igényű magyar társadalmi drámaként a hétköznapi életből jól ismert figurákat mutat a színpadon. Az előadás eladósodott, kölcsönökből élő szereplői ma is itt vannak közöttünk – mondja a rendező. A népszerű színművész, aki jövőre már a budapesti Katona József Színházat igazgatja majd, Csiky Gergely: Prolik (Ingyenélők) című darabját viszi színre november 5-től a Gárdonyi Géza Színházban.
A darab mulatságos helyzetekkel, de fanyarul, sőt olykor szívbemarkolóan és kegyetlenül foglalkozik a  társadalom szélére sodródott figurákkal.
A történet egyik főszereplője egy sohasem élt szabadságvértanú álözvegye, aki egy hivatásától tisztességtelen üzelmei miatt eltiltott ügyvéddel és egy házasságszédelgő, lecsúszott nemes úrral igyekszik minél nagyobb előnyökhöz,  pénzhez jutni, nem ismerik a kegyelmet és a jó szándékot, és készek bárki becsületén keresztülgázolni - saját boldogulásuk érdekében.
A jelmezeket Füzér Anni, a díszletet Cziegler Balázs tervezte. A főbb szerepekben Bozó Andrea, Mészáros Máté, Bartsch Kata, Kaszás Gergő, Vajda Milán, Ötvös András és Görög László látható.

Csiky a "proletár", szót nem úgy értelmezi, nála a társadalom nyakán élősködő, nem dolgozó embert jelenti. A felszabadulás után a színházak felújították a darabot, címét megváltoztatták Ingyenélőkre, illetve Mákvirágokra.
Társadalomkritikai tekintetben A proletárok a Csiky-életmű legexponáltabb darabja, jóllehet a liberális-moralista Csiky a társadalmi valóságot ebben is örökéletűnek veszi, a bűnöket és hibákat pedig az emberi megigazulás rajzával akarja kijavítani. Csiky ugyanis a világgal csaknem úgy volt, ahogyan Mikszáth: írói magatartásában s együttérzésében hőseivel nem volt megbocsátás; nem akart senkit sem fölmenteni – vállalta csak, kissé szomorkás mosollyal mindazt, amit megértett.