Emlékoszlop a fertálymesterek tiszteletére
A Mindenszentek alkalmával felavatott emlékoszlop jelzi a Fertálymesteri testület erejét, hogy nem feledkezünk meg egymásról, fogalmazott köszöntőjében Várkonyi György, az Egri Fertálymesterek főkapitánya. A kopjafa mint szimbólum, elsősorban azt jelenti, hogy tudunk emlékezni azokra a társakra, akik már nincsenek közöttünk, hangsúlyozta a főkapitány.
Az emlékoszlopot Kovács Imre elképzelése, ötlete alapján Kiss József fafaragó készítette el, melyen 23 név szerepel. Az elmúlt évben hat tagjától búcsúzott a testület, mely jelenleg 195 fővel bír.
Egerben a fertálymesteri intézményt, a török hódoltság megszüntével, a XVII. század végén alakult ki. Az akkori körülmények szükségessé tették, hogy minden városrésznek legyen a polgárok köréből egy-egy köztiszteletben álló bizalmi embere, aki tudjon írni és olvasni, s akinek személyes tekintélye segítségére lehessen a város vezetőségének a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban. Az akkori latinos elnevezés a „d e c u r i ó”-ból eredt (tizedes), és ez az idők folytán „f e r t á l y m e s t e r” lett.
Sok évi szünet után, a hagyományőrzésre helyezve a hangsúlyt, 1996-ban éledt újjá a mozgalom. A negyedmesterek Várkonyi Györgyöt választották a testület elöljárójának, azaz főkapitányának.
Nagy történet lehetne Várkonyi örökös fertálymesteri főkapitánysága és életútjának sora az utóbbi 20 évben. Szép nagy cikket érdemelne eme, egyesek szerint érdemdús, ,,szürke eminenciás", mások szerint rafinált és korrupt hatalomtechnikus személye. Talán WZ vállalkozhatna rá, ha van hozzá mersze... mert információi biztosan lennének.
A rövidke cikk második fele azonban zavaros és szegényes. A decurionak, mint szónak semmi köze és értelme az egri városnegyedek egykori, választott vezetőihez. Fertály, az elmagyarosodott német viertel szóból származik, ami (város)negyedet jelent, vagyis Viertelmeister-ből lettek a fertálymesterek.
Ezek a gazdag és városnegyedükben (a hóstyákban - Hochstadt) befolyásos emberek, akiknek szava, véleménye valószínűleg számított a város ura, a püspök-földesúr előtt, már szinte semmiben nem hasonlít a maiakra.
Ők csupán amolyan megbámulni való jelenségek az egyházi és a városi ünnepségek biodíszletei - manapság.
Megválasztásuk vagy pontosabban kiválasztásuk nélkülözi a demokráciákban szokásos minimumot, ezért tisztségük legitimitása lényegében semmi.
Lehetne persze létüket értelmes tartalommal is megtölteni. Ha pl. Várkonyi akarná... De miért is akarja?