←→

Hirdetés

 
 
 

Léda Forgó felolvasóestje a könyvtárban

Holló Miklós 2010.10.31.00:00
Léda Forgó magyar származású német írónő lesz a vendége a Bródy Sándor Könyvtár Zenei és Idegen Nyelvi gyűjteményének november 3-án. A találkozón legújabb könyvéből olvas fel az írónő.
 
 

Léda Forgó felolvasóestje a könyvtárban

Holló Miklós 2010.10.31.00:00
Léda Forgó magyar származású német írónő lesz a vendége a Bródy Sándor Könyvtár Zenei és Idegen Nyelvi gyűjteményének november 3-án. A találkozón legújabb könyvéből olvas fel az írónő.
 
 

Hirdetés

 
 
 

Léda Forgó felolvasóestje a könyvtárban

Holló Miklós 2010.10.31.00:00
Léda Forgó magyar származású német írónő lesz a vendége a Bródy Sándor Könyvtár Zenei és Idegen Nyelvi gyűjteményének november 3-án. A találkozón legújabb könyvéből olvas fel az írónő.

A Goethe Intézet, az Eszterházy Károly Főiskola Német Nyelv és Irodalom Tanszéke és a Bródy Sándor Könyvtár november 3-án (szerdán) 16.00 órakor kezdődő rendezvényén Léda Forgó "Vom Ausbleiben der Schönheit" című új regényéből olvas fel részleteket. Ezt követően az írónővel Szabó Csaba az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola tanára beszélget német és magyar nyelven.

Forgó Léda 1973. július 27-én (Kazincbarcika, született  magyar nemzetiségű német nyelvű író. Budapesten nőtt fel, gyermekszínészként játszott néhány magyar filmben. Legjelentősebb a Jób lázadása (1984) volt Gyöngyössy Imre és Kabay Barna rendezésében.
A budai József Attila Gimnáziumban érettségizett, 1994-ben Stuttgartba költözött. A Stuttgarti Egyetemen történelmet, pedagógiát s közgazdaságtant tanult.
1996-ban felvételt nyert a stuttgarti Zeneakadémiára (Staatliche Hochschule für Musik und Darstellende Kunst Stuttgart) "animációs színház" (Figurentheater) szakra. 1998-ban pedig a berlini Művészeti Főiskola (Universität der Künste) drámaíró (Szenisches Schreiben) szakára. 2000-ben Göttingenben játszották "Gól bácsi és a darazsak" (Onkel Gol und die Wespen) című színdarabját John von Düffel rendezésében. Ugyanezen évben írta a "Mint egy rossz filmben" (Wie im schlechten Film) című kisregényét, amiért a berlini Szenátus ösztöndíját elnyerte. Berlinben él három gyermekével. Első magyar nyelvű írása 2008-ban az aradi nyomtatású Irodalmi Jelen-ben jelent meg.

 Művei:

Nagyszülők (Großeltern) (novella, Lichtungen, Graz, 2000)
Der Mama zuliebe, (Pozsgai Zsolt "Mert a mamának így jó" című vígjátékának fordítása, Whale Songs Kiadó /Whale Songs Verlag/, Hamburg, 2000)
A bátyám teste (Der Körper meines Bruders, regény, Atrium Kiadó (Atrium Verlag), Hamburg/Zürich, 2007)
Lábujjak a Földközi-tenger partján (novella, Irodalmi Jelen, Arad 2008)
Mama Aqua (színdarab, részlet, EDIT, Lipcse 2009)
A szépség kimaradásáról (Vom Ausbleiben der Schönheit, regény, Rowohlt Berlin Kiadó (Rowohlt Berlin Verlag), Berlin/Reinbek, 2010)

 Díjak:

2000-2002-ig a Friedrich-Naumann-Stiftung ösztöndíjasa
2000 a Berlini Szenátus Irodalmi Ösztöndíja
2000 a Göttingeni Drámai Műhely (Göttinger Dramatikerwerkstatt) meghívottja
2008 Adelbert-von-Chamisso-Irodalmi-Támogatói-Díj (Adelbert-von-Chamisso-Förderpreis)
2009 Robert Bosch Stiftung Irodalmi Ösztöndíja
2010 Alfred-Döblin-Ösztöndíj

 

 

 
 

Hozzászólások

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

     

    Hirdetés

     
     
     

    A 25 éves Piaf az egrerszalóki temetőben sem nyugszik

    Amikor voltak színházak Egerben, akkor voltak legendás színészek, rendezők és előadások is. Ilyen volt a Piaf, Nádasy Erika címszereplésével és Szegvári Menyhért rendezésében, Nagy Zoltán, Ágoston Ottó, Baran Grzegorz és Takács Balázs zenei kíséretében.
     

    Dokumentumfim fesztivál Egerben is

    Szerencsére sikerült idén is Egerbe csábítani néhány filmet a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BDIF) programjából. Nem is akármilyen filmeket. Az egri Uránia Mozi ismét megtelik élettel, és az arra fogékony egriek február első hétvégéjén kicsit közelebb kerülhetnek a világ szellemi fősodrához. Számomra különösen kedves az indiai „Népszabadság sztori”, amelyben bemutatják, hogyan lehetetleníti el a fékevesztett diktatúra a független sajtót és az igazság kiderülését, kikiáltva azt a gonosz fészkének. A többi film is olyan, ami meghatározhatja egy-egy ember egész életét.
     

    Az én könyvtáram

    Két hete Karafiáth Orsolya költő-író-újságíró barátnőm egy kósza facebook-magánbeszélgetés során felkért, hogy tudnék-e valamit mondani neki a magánkönyvtáramról a Magyar Narancs számára készítendő színes interjúcsokrához. Tudtam. Mivel a Mancsban helyhiány és előre megadott flekk-terjedelem miatt az eredeti mondandóm sajnos nyomtatásban csak kicsit módosítva, rövidítve tudott megjelenni, a teljes eredeti írást nagy szeretettel Weil Zoltán barátom és a kedves egri olvasók rendelkezésére bocsájtom advent alkalmából!
     

    A szájbarágós színház szájba vágós

    Szép kis hisztéria kerekedett abból, hogy Venczel Valentinnal, az újvidéki Magyar Színház igazgatójával kettesben arról is beszélgettünk, hogy miért hagyott ott egy szerinte vállalhatatlan egri produkciót Blaskó Balázs színházában. Az adás rögzítése után, a kiborulásra és méltatlankodásra mindig kész Blaskó direktor úr követelte, hogy a beszélgetést a Városi Tv ne adja le, mert ugyan azt ő nem látta, de szerinte jó nem lehet, így annak bemutatásától a tv eltekintett. Az Egri Színen azonban most bemutatjuk a letiltott adást.
     

    Cigány Mózes

    Tudták, hogy Eger hírnevét nem a bornak, a fürdőnek, vagy a barokk építészetnek köszönheti, de még csak nem is egy évadzáró csetepaténak, amit követően 1552-ben az oszmán sereg hazavonult. A hírnevet egy a Gárdony melletti Agárdról Egerbe költözött bizonyos Ziegler Géza romantikus regényének köszönheti. Az író-újságíró Ziegler Egerben már a Gárdonyi nevet használta, és ezen a néven lett kora sikeres tollforgatója.
     

    Hirdetés

     
     
     
     

    Hirdetés