Laár András görbe tükre

Holló Miklós 2010.10.28.00:00

Két előadást is tartott Laár András költő, zenész, előadó szerdán Egerben. Az Interaktív líra sorozatban saját munkáin keresztül az abszurd költészetet járta körül a könyvtárban, majd a Csillagok Háborúja kapcsán a világ problematikáját elemezte a keresztény és buddhista bölcselet tükrében tegnap este, az Agria Parkban.

Laár András görbe tükre

Holló Miklós 2010.10.28.00:00

Hirdetés

Laár András görbe tükre

Holló Miklós 2010.10.28.00:00

Az abszurd költészet kialakulásának rövid történetével indította előadását Laár András a Bródy Sándor Könyvtár Zenei és Idegen Nyelvi Gyűjteményében rendezett Interaktív líra című előadássorozat legutóbbi összejövetelén. Az Eszterházy Károly Főiskola Kepes György Szakkollégiuma szervezésében működő12 részes program klubdélutánján ezúttal kicsinek bizonyult a Zenei és Idegen Nyelvi Gyűjtemény.
A humorista, költő, zeneszerző, színész, dalszövegíró, buddhista pap, a L’art pour l’art Társulat és a KFT együttes alapító tagja a természetellenes dolgokra, a világ abszurditására irányította rá a figyelmet azáltal, hogy a költészet elé tartott tükröt.
A közönség nagy szerencséjére pont Laár az, aki önmagát is meglátja a görbe tükörben, s a könyvtár meghitt közegében, a hazai abszurd költészet fontos lépcsőjétől, az emberi életérzést kifejező egymondatos költői sóhajoktól a bombasztikus ökörségeken át, a legmagasabb szellemi tartományokat jelentő vallásfilozófiáig vezetett az út.
A gyakorlati példaként szolgáló versekből most is kibontakozott, hogy a magyar irodalom egén titokzatosan szárnyaló különös líra, a röhej és fájdalom különleges elegyére épít.
A gyanútlan elmélyülni vágyókat nem kevés kifacsart gondolat-kezdeménnyel bombázó előadáson szóba került a költő legszégyenletesebb arca is. Az egyik legsikerültebb művének tartott versét is büszkén osztotta meg a közönséggel Laár András. A végletes megoldásokra jó példát szolgáltató „Pöcs” című alkotás, ismét nagy sikert aratott az egri közönség előtt.
A költészet mellet a világban mindent elborító emberi hülyeségről szóló gondolatait is megvillantotta.
Az Agria Parkban rendezett Star Wars sorozat előadásán több mint száz embert érdekelt Laár András eszmefuttatása, amiben a filmekhez csak laza szálon kapcsolódva beszélt arról, hogy a hit, a tudat más irányba történő kiterjesztése.

Az Interaktív líra előadásai:

7.    nov. 9. dr. Ködöböcz Gábor: Az istenélmény megjelenése kortárs fiatal költők verseiben
8.    nov. 16. Vass Tibor: Spanyolnátha – Az vagy, amit netezel
9.    nov. 23. Hegedűs Mária: Halál szóban és képben
10.    nov. 30. Jónás Zoltán: Szülőföld, anyanyelv, irodalom
11.    dec. 7. Nagy T. Katalin: Kondor Béla irodalmi illusztrációi
12.    dec. 14. dr. Ujfaludi László: Költészet a csillagos égbolton

Hozzászólások

2angela12212010december09.15:40ÚjVálasz
Talán sokan nem tudnak róla, hogy Laár Andrásnak megjelent egy nagyon humoros vegetáriánus szakácskönyve: 108 finomenális vegetáriánus recept á la Laár. Ez a kötet mindkét arcát egyesíti, hiszen a hús- és tojásmentes ételleírások mellett ismert figurái (Besenyő Pista bácsi, Tompika, Kemenesfalvi bácsi...) is megjelennek néhány recept erejéig.
http://konyv-konyvek.hu/108_finomenalis_vegetarianus_recept_a_la_laar
1Bekiabáló2010december09.15:37ÚjVálasz
Talán sokan nem tudnak róla, hogy Laár Andrásnak megjelent egy nagyon humoros vegetáriánus szakácskönyve: 108 finomenális vegetáriánus recept á la Laár. Ez a kötet mindkét arcát egyesíti, hiszen a hús- és tojásmentes ételleírások mellett ismert figurái (Besenyő Pista bácsi, Tompika, Kemenesfalvi bácsi...) is megjelennek néhány recept erejéig.
http://konyv-konyvek.hu/108_finomenalis_vegetarianus_recept_a_la_laar

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A 25 éves Piaf az egrerszalóki temetőben sem nyugszik

Amikor voltak színházak Egerben, akkor voltak legendás színészek, rendezők és előadások is. Ilyen volt a Piaf, Nádasy Erika címszereplésével és Szegvári Menyhért rendezésében, Nagy Zoltán, Ágoston Ottó, Baran Grzegorz és Takács Balázs zenei kíséretében.

Dokumentumfim fesztivál Egerben is

Szerencsére sikerült idén is Egerbe csábítani néhány filmet a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BDIF) programjából. Nem is akármilyen filmeket. Az egri Uránia Mozi ismét megtelik élettel, és az arra fogékony egriek február első hétvégéjén kicsit közelebb kerülhetnek a világ szellemi fősodrához. Számomra különösen kedves az indiai „Népszabadság sztori”, amelyben bemutatják, hogyan lehetetleníti el a fékevesztett diktatúra a független sajtót és az igazság kiderülését, kikiáltva azt a gonosz fészkének. A többi film is olyan, ami meghatározhatja egy-egy ember egész életét.

Az én könyvtáram

Két hete Karafiáth Orsolya költő-író-újságíró barátnőm egy kósza facebook-magánbeszélgetés során felkért, hogy tudnék-e valamit mondani neki a magánkönyvtáramról a Magyar Narancs számára készítendő színes interjúcsokrához. Tudtam. Mivel a Mancsban helyhiány és előre megadott flekk-terjedelem miatt az eredeti mondandóm sajnos nyomtatásban csak kicsit módosítva, rövidítve tudott megjelenni, a teljes eredeti írást nagy szeretettel Weil Zoltán barátom és a kedves egri olvasók rendelkezésére bocsájtom advent alkalmából!

A szájbarágós színház szájba vágós

Szép kis hisztéria kerekedett abból, hogy Venczel Valentinnal, az újvidéki Magyar Színház igazgatójával kettesben arról is beszélgettünk, hogy miért hagyott ott egy szerinte vállalhatatlan egri produkciót Blaskó Balázs színházában. Az adás rögzítése után, a kiborulásra és méltatlankodásra mindig kész Blaskó direktor úr követelte, hogy a beszélgetést a Városi Tv ne adja le, mert ugyan azt ő nem látta, de szerinte jó nem lehet, így annak bemutatásától a tv eltekintett. Az Egri Színen azonban most bemutatjuk a letiltott adást.

Cigány Mózes

Tudták, hogy Eger hírnevét nem a bornak, a fürdőnek, vagy a barokk építészetnek köszönheti, de még csak nem is egy évadzáró csetepaténak, amit követően 1552-ben az oszmán sereg hazavonult. A hírnevet egy a Gárdony melletti Agárdról Egerbe költözött bizonyos Ziegler Géza romantikus regényének köszönheti. Az író-újságíró Ziegler Egerben már a Gárdonyi nevet használta, és ezen a néven lett kora sikeres tollforgatója.