A Líceum új ruhája
Úgy tűnik, hogy elbúcsúzhatunk a megszokott színektől a Líceum épületénél. A felújítási munkák mostani fázisban már látható a változás. A korabeli dokumentumok alapján a Líceum eredeti színe a fehérhez közelítő világos volt, a rekonstrukció során ezt az állapotot közelítik meg.
A sokak által megszokott színvilágot, valamikor a hatvanas években kapta az épület. Ekkor volt egy nagyobb rekonstrukció, amely során a Líceummal nem bántak kesztyűs kézzel.
Korábban vita zajlott a Civil Kerekasztal keretein belül a Líceum régi-új színéről. A városban többen is ragaszkodtak a megszokott ám egy korszakot jelentő, az eredetitől eltérő színvilághoz.
A szakemberek szerint a Műemlékfelügyelet mostanában a felújított barokk épületek fehér színvilágát javasolja, bár a szándékot nem minden esetben igazolja a siker, vannak rossz példák is.
A Líceum esetében már láthatók a déli oldalfal finom tónusai, mely
H. Szilasi Ágota művészettörténész szerint az ilyen felújításoknál és vitáknál az építtető eredeti szándékát kell tiszteletben kell tartani. Az eredeti elképzelés szerint érdemes rekonstruálni a Líceumot is, akkor járunk jó úton. Az sem valószínű, hogy az erős színek rendelkezésre álltak a barokk korban.
A mostani színvilág az eredeti állapothoz közelít, amit falkutatások támasztanak alá. Azt nem tudni, hogy miért festették barnás árnyalatúra az 1960 körüli felújításkor az épületet, de azóta megszokták az emberek.
A Líceum építését Barkóczy Ferenc püspök szorgalmazta, ő kezdte építtetni 1765-ben, az általa elképzelt egri egyetem számára. Az őt a püspöki székben követő Esterházy Károly folytatta az építkezést, melynek eredményeként 1785-ben készült el az épület. Nemcsak az építtetők változtak a húsz év alatt hanem az építészek is. Gerl Mátyást Fellner Jakab követte, majd Grossmann József. A kivitelezők Francz József és Povolni János voltak.
A épület nem lett egyetem, mert annak alapítását sem Mária Terézia, sem utóda, II. József nem engedélyezte. A tervezett egri Universitas a líceum rangot kapta meg, ami a korabeli Magyarországon a gimnáziumhoz felsőfokú képzést nyújtó intézményegyüttest jelentett. Az épületben működött teológia, tanítóképző, jogakadémia és rajziskola is. A II. világháborút követően ezeket megszűntették és a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem később önállósult Főiskolai Karát telepítették ide 1949-ben.
A ma Eszterházy Károly nevét viselő kiterjedt képzési rendszerrel, tudásközpontként működő főiskola vezetésének reményei szerint, több mint kétszáz év után a közeljövőben - talán a rekonstrukció befejeztével - megkaphatja az egyetemi rangot.
