←→

Hirdetés

 
 
 

Egy nap Gárdonyival

Holló Miklós 2010.10.25.00:00
Tudományos emléküléssel, gyerekprogrammal, kiállítással, irodalmi teadélutánnal várják az érdeklődőket a Gárdonyi Géza Emléknapon szerdán, az Egri Várban. A Dobó István Vármúzeum és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Heves Megyei Tagozata rendezvényén a hagyományoknak megfelelően megkoszorúzzák a nagy író sírját.
 
 

Egy nap Gárdonyival

Holló Miklós 2010.10.25.00:00
Tudományos emléküléssel, gyerekprogrammal, kiállítással, irodalmi teadélutánnal várják az érdeklődőket a Gárdonyi Géza Emléknapon szerdán, az Egri Várban. A Dobó István Vármúzeum és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Heves Megyei Tagozata rendezvényén a hagyományoknak megfelelően megkoszorúzzák a nagy író sírját.
 
 

Hirdetés

 
 
 

Egy nap Gárdonyival

Holló Miklós 2010.10.25.00:00
Tudományos emléküléssel, gyerekprogrammal, kiállítással, irodalmi teadélutánnal várják az érdeklődőket a Gárdonyi Géza Emléknapon szerdán, az Egri Várban. A Dobó István Vármúzeum és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Heves Megyei Tagozata rendezvényén a hagyományoknak megfelelően megkoszorúzzák a nagy író sírját.

Az Egri csillagok halhatatlan szerzője 147 éve született. A Dobó István Vármúzeum minden évben az Eger történelmét híressé tevő író előtt tiszteleg a Gárdonyi Géza Emléknappal. Ez alkalomból minden korosztály számára kínálnak programot október 27-én a Dobó-bástyában, ahol a kicsik Nagyapó meséit hallgathatják, a nagyobbakat egy különleges kiállítás várja „Gárdonyi a világháborúban” címmel.
A novellaíró Gárdonyi a témája a szerda délután kezdődő tudományos emlékülésnek, amelyen Király Júlia, Nyilassy Balázs, Dr. Fráter Zoltán, Varga Zita, E. Román Kata és Poór Tünde, Somosvári Eszter Anna és Kovács Dóra beszélgetnek az íróról.
Az eseményt követően megkoszorúzzák Gárdonyi sírját, az emléknapot irodalmi teadélutánnal zárják.

Eger hírnevének nagy öregbítője, az Egri Várban alussza örök álmát. A Fülesbástyán található síron ez a három szó olvasható: "Csak a teste". Szelleme a műveiben örökké él.
Gárdonyi Géza aki a városmarketing legnagyobb személyisége Eger történetében, 1863 augusztus 3-án született. A magyar irodalom ma már megkerülhetetlen figurája, életművével nemcsak önmagát, hanem a város történelmi személyiségeit is halhatatlanná tette.
A nemes erkölcsi felfogással párosult józanság, az emberszeretetben megnyilvánuló írói művészet, és a nyelvnek kristálytiszta tömör magyarsága az, ami Gárdonyit az ifjúságnak is egyik legkedvesebb írójává avatja.
Gárdonyi művészi egyéniségét és írói művészetét az egészségesen látó szem és befelé élő lélek fejezi ki.

Részletes program:

10.00 A Gárdonyi ház közadakozásból felújított kerítésének átadása, az adományozók köszöntése.
11.00 Nagyapó meséi - Gyermekprogram a Dobó-bástyában.
14.00 Gárdonyi a világháborúban című kiállítás megnyitója a Dobó-bástya Konferencia termében. Tudományos emlékülés a novellaíró Gárdonyiról.
Levezető elnök: Cs. Varga István. Király Júlia - Gárdonyi az első világháborúban.
Dr. habil Nyilassy Balázs - Gárdonyi: Az én falum c. művéről.
Dr. Fráter Zoltán - A novellák titkos világa. Varga Zita - Gárdonyi könyvtára és az író műveltsége.
E. Román Kata - Gárdonyi-művek a Magyar Katolikus Rádióban.
Somosvári Eszter Anna - Gárdonyi-művek az egri Szent István Rádióban.
Kovács Dóra - Gárdonyi istenes versei.
Zárszó: Király Júlia és Cs. Varga István.
16.30 Gárdonyi Géza sírjának megkoszorúzása.
17.00 Irodalmi teadélután a Dobó-bástyában.

 

 
 

Hozzászólások

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

     

    Hirdetés

     
     
     

    A 25 éves Piaf az egrerszalóki temetőben sem nyugszik

    Amikor voltak színházak Egerben, akkor voltak legendás színészek, rendezők és előadások is. Ilyen volt a Piaf, Nádasy Erika címszereplésével és Szegvári Menyhért rendezésében, Nagy Zoltán, Ágoston Ottó, Baran Grzegorz és Takács Balázs zenei kíséretében.
     

    Dokumentumfim fesztivál Egerben is

    Szerencsére sikerült idén is Egerbe csábítani néhány filmet a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BDIF) programjából. Nem is akármilyen filmeket. Az egri Uránia Mozi ismét megtelik élettel, és az arra fogékony egriek február első hétvégéjén kicsit közelebb kerülhetnek a világ szellemi fősodrához. Számomra különösen kedves az indiai „Népszabadság sztori”, amelyben bemutatják, hogyan lehetetleníti el a fékevesztett diktatúra a független sajtót és az igazság kiderülését, kikiáltva azt a gonosz fészkének. A többi film is olyan, ami meghatározhatja egy-egy ember egész életét.
     

    Az én könyvtáram

    Két hete Karafiáth Orsolya költő-író-újságíró barátnőm egy kósza facebook-magánbeszélgetés során felkért, hogy tudnék-e valamit mondani neki a magánkönyvtáramról a Magyar Narancs számára készítendő színes interjúcsokrához. Tudtam. Mivel a Mancsban helyhiány és előre megadott flekk-terjedelem miatt az eredeti mondandóm sajnos nyomtatásban csak kicsit módosítva, rövidítve tudott megjelenni, a teljes eredeti írást nagy szeretettel Weil Zoltán barátom és a kedves egri olvasók rendelkezésére bocsájtom advent alkalmából!
     

    A szájbarágós színház szájba vágós

    Szép kis hisztéria kerekedett abból, hogy Venczel Valentinnal, az újvidéki Magyar Színház igazgatójával kettesben arról is beszélgettünk, hogy miért hagyott ott egy szerinte vállalhatatlan egri produkciót Blaskó Balázs színházában. Az adás rögzítése után, a kiborulásra és méltatlankodásra mindig kész Blaskó direktor úr követelte, hogy a beszélgetést a Városi Tv ne adja le, mert ugyan azt ő nem látta, de szerinte jó nem lehet, így annak bemutatásától a tv eltekintett. Az Egri Színen azonban most bemutatjuk a letiltott adást.
     

    Cigány Mózes

    Tudták, hogy Eger hírnevét nem a bornak, a fürdőnek, vagy a barokk építészetnek köszönheti, de még csak nem is egy évadzáró csetepaténak, amit követően 1552-ben az oszmán sereg hazavonult. A hírnevet egy a Gárdony melletti Agárdról Egerbe költözött bizonyos Ziegler Géza romantikus regényének köszönheti. Az író-újságíró Ziegler Egerben már a Gárdonyi nevet használta, és ezen a néven lett kora sikeres tollforgatója.
     

    Hirdetés

     
     
     
     

    Hirdetés