1956-ra emlékezik a város

Városi díszünnepség a Gárdonyi Géza Színházban

Holló Miklós 2010.10.23.00:00

Ünnepi műsorral, szentmisével és koszorúzással emlékezik a város az 1956-os Forradalom és Szabadságharc eseményeire, a mai napon. A Gárdonyi Géza Színházban rendezett díszünnepségen Habis László polgármester köszöntötte a résztvevőket, majd Nyerges Andor, az '56-os szövetség egri szervezetének vezetőségi tagja mondott ünnepi beszédet.

1956-ra emlékezik a város

Városi díszünnepség a Gárdonyi Géza Színházban

Holló Miklós 2010.10.23.00:00

Hirdetés

1956-ra emlékezik a város

Városi díszünnepség a Gárdonyi Géza Színházban

Holló Miklós 2010.10.23.00:00

Ünnepi Szentmisével kezdődött, az október 23-a alkalmából, az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett városi ünnepségsorozat a Bazilikában. A misét követően a Felsőtárkányi Fúvószenekar térzenével fogadta a ünnepségre látogatókat, a Hatvanas ezred emlékműnél.
Az 1956-os Forradalom időről időre átértékelték, és a rendszerváltásnak kellett elkövetkeznie ahhoz, hogy nevén nevezzék, fogalmazta meg gondolatait köszöntőjében Habis László polgármester a Gárdonyi Géza Színházban rendezett díszünnepségen.
Egy perces néma felállással emlékeztek Dr. Tóth Ferencre, aki az 56-os Szövetség városi elnökeként az emlékek ápolásáért sokat tett az elmúlt évtizedekben.
Habis László köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az 1956-os forradalomban részt vettek áldozatvállalása és helytállás nem volt hiábavaló, hiszen „ez a maroknyi nemzet világszerte ható példát mutatott”.
A polgármester kijelentette, hogy helytállásra és példamutatásra, bátor tettekre ma is szükség van, hogy kiemeljék a hazát, a sok év felelőtlen politizálása miatt kialakult mély gazdasági és erkölcsi válságból. Köszöntőjének zárásaként együttműködésre kérte a polgárokat a város, a megye és az ország felemelkedése érdekében. Habis László annak a reményének adott hangot, hogy erőfeszítésük nem lesz hiábavaló, a nemzet ügyének szolgálatában.

Az elmúlt húsz évben hagyománnyá vált Egerben, hogy az ünnepi megemlékezésen a forradalomban részt vett személy mond ünnepi köszöntőt. A mai megemlékezésen Nyerges Andor, az '56-os szövetség egri szervezetének vezetőségi tagja, aki 1956-ban Egercsehiben a munkástanács vezetőjeként vett részt az eseményekben, Antall József egykori miniszterelnök és Albert Camus szavaival méltatta a forradalom jelentőségét.
Nyerges Andor beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarországon egy tiszta forradalom volt. A történelem során először, egy kis nemzet fegyvert mert fogni a világháború győztes nagyhatalma, a kommunista Szovjet birodalom ellen. Az igazságért, az idegen elnyomás ellen a szabadságért a független, demokratikus Magyarországért.
A megcáfolhatatlan tények és az igazság alapján 1956-os forradalom és szabadságharc örököse a magyar nép és az ifjúság. Ötvenhat üzenete az, hogy hosszútávra, csak a forradalom idején létrejött összefogással, hittel és bizalommal biztosítható az ország léte, felemelkedése, fogalmazott az egykori Egercsehi szénbánya munkástanácsának vezetője.
A megemlékezést a Gárdonyi Géza Színház művészeinek „És mégis élünk" című előadása zárta, Fehér István rendezésében.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A nagy egri visszarendeződés

Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”

Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.