←→

Hirdetés

 
 
 

A gyermekirodalom világa

Holló Miklós 2010.10.21.00:00

A gyermekirodalom világába kalauzolja el az érdeklődőket Szabó T. Anna és Both Gabi október 25-én a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár Gyermekkönyvtárában.

 
 

A gyermekirodalom világa

Holló Miklós 2010.10.21.00:00

A gyermekirodalom világába kalauzolja el az érdeklődőket Szabó T. Anna és Both Gabi október 25-én a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár Gyermekkönyvtárában.

 
 

Hirdetés

 
 
 

A gyermekirodalom világa

Holló Miklós 2010.10.21.00:00

A gyermekirodalom világába kalauzolja el az érdeklődőket Szabó T. Anna és Both Gabi október 25-én a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár Gyermekkönyvtárában.

Az eseményen Szabó T. Anna író, költő, műfordító saját műveiből olvas fel, válaszol a kérdésekre és aranysityakot készít a gyerekekkel. Both Gabi bemutatja a Csodaceruza gyermekirodalmi folyóiratot, s megmutatja, hol tájékozódhatnak nagy biztonsággal a szülők és pedagógusok a gyermekirodalomról az interneten.

Szabó T. Anna költő, műfordító 1972 június negyedikén született Kolozsváron. 1987-ben családjával áttelepült Magyarországra, a  gimnáziumot Szombathelyen végezte. Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–angol szakos hallgatója lett, majd 1997-ben szerzett tanári és előadói diplomát.
Egyetemi évei alatt kezdett publikálni, verseit több napi és havilap rendszeresen közli. Verseket, esszéket, rövidprózát ír, emellett fordít, többek között James Joyce, Sylvia Plath, W. B. Yeats, John Updike, Stuart Parker írásait.

 

 
 

Hozzászólások

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

     

    Hirdetés

     
     
     

    A 25 éves Piaf az egrerszalóki temetőben sem nyugszik

    Amikor voltak színházak Egerben, akkor voltak legendás színészek, rendezők és előadások is. Ilyen volt a Piaf, Nádasy Erika címszereplésével és Szegvári Menyhért rendezésében, Nagy Zoltán, Ágoston Ottó, Baran Grzegorz és Takács Balázs zenei kíséretében.
     

    Dokumentumfim fesztivál Egerben is

    Szerencsére sikerült idén is Egerbe csábítani néhány filmet a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BDIF) programjából. Nem is akármilyen filmeket. Az egri Uránia Mozi ismét megtelik élettel, és az arra fogékony egriek február első hétvégéjén kicsit közelebb kerülhetnek a világ szellemi fősodrához. Számomra különösen kedves az indiai „Népszabadság sztori”, amelyben bemutatják, hogyan lehetetleníti el a fékevesztett diktatúra a független sajtót és az igazság kiderülését, kikiáltva azt a gonosz fészkének. A többi film is olyan, ami meghatározhatja egy-egy ember egész életét.
     

    Az én könyvtáram

    Két hete Karafiáth Orsolya költő-író-újságíró barátnőm egy kósza facebook-magánbeszélgetés során felkért, hogy tudnék-e valamit mondani neki a magánkönyvtáramról a Magyar Narancs számára készítendő színes interjúcsokrához. Tudtam. Mivel a Mancsban helyhiány és előre megadott flekk-terjedelem miatt az eredeti mondandóm sajnos nyomtatásban csak kicsit módosítva, rövidítve tudott megjelenni, a teljes eredeti írást nagy szeretettel Weil Zoltán barátom és a kedves egri olvasók rendelkezésére bocsájtom advent alkalmából!
     

    A szájbarágós színház szájba vágós

    Szép kis hisztéria kerekedett abból, hogy Venczel Valentinnal, az újvidéki Magyar Színház igazgatójával kettesben arról is beszélgettünk, hogy miért hagyott ott egy szerinte vállalhatatlan egri produkciót Blaskó Balázs színházában. Az adás rögzítése után, a kiborulásra és méltatlankodásra mindig kész Blaskó direktor úr követelte, hogy a beszélgetést a Városi Tv ne adja le, mert ugyan azt ő nem látta, de szerinte jó nem lehet, így annak bemutatásától a tv eltekintett. Az Egri Színen azonban most bemutatjuk a letiltott adást.
     

    Cigány Mózes

    Tudták, hogy Eger hírnevét nem a bornak, a fürdőnek, vagy a barokk építészetnek köszönheti, de még csak nem is egy évadzáró csetepaténak, amit követően 1552-ben az oszmán sereg hazavonult. A hírnevet egy a Gárdony melletti Agárdról Egerbe költözött bizonyos Ziegler Géza romantikus regényének köszönheti. Az író-újságíró Ziegler Egerben már a Gárdonyi nevet használta, és ezen a néven lett kora sikeres tollforgatója.
     

    Hirdetés

     
     
     
     

    Hirdetés