Olcsóbb távfűtést korszerűsítéssel!
Kategóriákba sorolva három épületcsoportot különböztetünk meg. A fűtési hőfelhasználásukat az EVAT Zrt. évente kimutatja. Az első kategória a hagyományos technológiával, szabályozatlanul épült, nem korszerűsített lakótelepi épületeké, melyek fűtési hőfelhasználása a 2009/2010-es fűtési időszakban 230 MJ/lm3. A második kategória a hagyományos technológiával épült, de korszerűsített (panelszigeteléssel, műanyagablakokkal, a fűtés belső rendszerére tett szabályozókkal) épületek csoportja. Fűtési hőfelhasználásuk a 2009/2010-es fűtési időszakban 160 MJ/lm3. A harmadik kategóriába az új technológiával, új belső fűtési rendszerrel épült épületek tartoznak. Fűtési hőfelhasználásuk a 2009/2010-es fűtési időszakban 109 MJ/lm3.
A korszerűtlen épületek fűtési fogyasztása közel két és félszerese az újaknak. A korszerűsített épülettípus átlagán látszik, hogy 30-40%-os megtakarításokat eredményeznek. Ez főként a 10 emeletes házak esetében érzékelhető, de a 4 emeletes épületeknél is minimum 15%, de inkább 20-25% a fűtésfelhasználás különbsége.
A hagyományos egycsöves, átfolyó rendszereket nem lehetett szabályozni. A korszerűsítés során rákerültek a radiátorokra az arányosító készülékek. Általában 90%-ra tehető egy épület lakásain belül azoknak a száma, akik számlázáskor jól járnak, és kb. 10%, akik rosszabbul. Ez részben az elhelyezkedés, részben a szokások függvénye. Egy kapuátjáró feletti lakásban, amelynek a szigetelése nem korrekt, ott biztosan többet kell fizetni, vagy a lapostető alatt, ha nincs rendesen leszigetelve. A középső szinteken járnak a legjobban, ahol jobbra-balra, alatta-fölötte lakás van, mert a többiek befűtik, akár el is zárhatják a radiátort.
Az épület egészén átvett, és hitelesen megmért hőt egymás között kell a lakóközösségnek szétosztani. A hőszolgáltatót az a bevétel illeti meg, ami az átvett hő ellenértéke. A jogszabály kötelezi a hőszolgáltatót arra, ha a társasház megmondja, hogy kire mennyi jutott a fogyasztásból, akkor köteles eszerint számlázni. Zsebe Albert felhívta a figyelmet arra, hogy a lakásba nem csak a radiátoron jut be hő, hanem az átmenőcsövön keresztül is, ami nincs regisztrálva. Ha lenne egy állandóan fizetendő légtér-arányos rész, a változó rész pedig a skála szerint alakulna, a fogyasztási különbségek csökkennének a lakások között.
Szabályozott állapotú fűtés van termosztatikus szeleppel, melynek előnye, hogy mindenki beállítja magának igény szerint a hőfokot. Ha ezt az értéket sikerül tartani, akkor a radiátorszelep elzárja a radiátort, ha pedig lehűlne a levegő, akkor kinyitja, de mindig csak annyi hőt enged be, amennyi a beállítás szerinti érték.
A szabályozatlan fűtés idején megszoktuk a 26 fokot, meg kell próbálnunk leszokni róla. Ment az össznépi pazarlás, de akkor olcsó volt az energia. Ma már nem az. Amit tehetünk:
becsukjuk az ablakokat, rendbe tesszük fűtési hálózatot, s megelégedünk egy alacsonyabb hőfokkal, mint a fejlettebb gazdaságú országokban. Dániában például sehol sincs több 20 foknál – mondta a divízióvezető.
A legfrissebb statisztika szerint a fűtés korszerűsítettség aránya Egerben 88,66%. Ez az érték országosan nem kiemelkedő, de jónak számít.
Nem korszerűsített épületek Egerben: Rákóczi u. 9-13/A, 31-31/A, 33-37/A, 39/A-41/C, 43-45. A felújítás folyamatban van: Bükk sétány 8., Malomárok u. 57., Rákóczi u. 12-26., Töviskes tér 10., 11.
Biztos az is segítene a korrekt számlázásban, ha évente nemcsak egyszer, hanem a fűtési szezon elején és végén is leolvasnák a radiátorokra szerelt fogyasztásmérőket.