Emlékezés Lenkey sírjánál
Az Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, a Kossuth Zsuzsa Középiskolával és a Lenkey Bajtársi Egyesülettel közösen szervezett megemlékezésen Munkácsi Sándor nyugállományú mérnök alezredes, az egyesület elnöke foglalta össze az egri születésű Lenkey Jánosnak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egri születésű tábornokának életét.
Immár egy évtizede a város és a Lenkey Bajtársi Egyesület minden évben közösen emlékezik meg október hatodikán az aradi vértanúkról. A ma délelőtti rendezvényen a Kossuth Zsuzsa Középiskola és a Farkas Ferenc Zeneiskola műsora idézte fel az Aradon, a szabadságharc bukása után 1849 október 6-án, a szerepük miatt kivégzett tizenhárom honvédtiszt emlékét.
A gyásznap alkalmából a város és az oktatási intézmények képviselői megkoszorúzták Lenkey János honvédtábornok sírját. A betegsége miatt a kivégzést elkerült Lenkey János 160 éve hunyt el az aradi vár börtönében.
Lenkey János 1807. szeptember 7-én született Egerben a Lenkey és Zádorfalvi családban. Bátyja példáját követve a katonai pályát választotta. A korneuburgi utászkari iskolában képezték ki és 1822-ben főhadnaggyá, 1839-ben másodkapitánnyá, és 1843-ban kapitánnyá léptették elő.
Az 1848-as márciusi pesti forradalom kitörése után1848 májusában kalandos körülmények Galíciából századával hazaszökött, s itthon szolgálatra jelentkezett. A fiatal magyar kormány a Béccsel való jó viszony fenntartása érdekében hadbírósági vizsgálatot indított ellene és “büntetésből” - századával együtt - beosztották a délvidéki hadsereghez. Lenkey János és társai ellen indított “vizsgálat” felháborította a közvéleményt.
1849 március 15-én tábornokká léptették elő és a komáromi várőrség parancsnokává nevezték ki. Guyon Richárd tábornok megérkezéséig, 1849. április 20-áig ő volt a vár parancsnoka is. Guyon és Lenkey kinevezése a komáromi várba szükségmegoldás volt,ahol lelkiismeretesen ellátta feladatát. Május végén a Tisza körül alakuló lovashadosztály parancsnokságával bízták meg, de beosztását betegsége miatt nem vette át. A harcokban a továbbiakban nem vett részt. A világosi fegyverletétel után cári, majd osztrák fogságba került.
Lenkey János egyike volt az aradi vádlottaknak , akik fölött a véreskezű osztrák Haynau döntött. Őt is hadbíróság elé állították, de pszichés betegsége egyre inkább elhatalmasodott rajta ezért elkerülte társai sorsát, a golyót és a kötelet. Elborult elmével az aradi vár börtönében halt meg 1850 február 9-én. Földi maradványait 1936 májusában hozták Egerbe, sírja ma szülővárosában a Kisasszonytemetőben található.
Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernô, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernô, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly. A 13 aradi vértanú