Legendák a színpadon és a pultnál - Újra szól a hat húr
Alvin Lee a PeCsában
Hagyományteremtő szándékkal rendezték meg a szervezők a I. Budapest Blues Legends Fesztivált azzal a céllal, hogy az évtizedek óta a zenei csúcsokat ostromló nagy neveket egy estére a főváros színpadára csábítsák.
A kulturális paradigmaváltás persze nem kedvez a blues zenei univerzumának sem, a három produkciót felvonultató egész estés programra eleinte csak lassan szivárgott a közönség. Pedig nem akárki az esemény sztárvendége, a lánglelkű gitárvirtuóz Alvin Lee, aki telejátszott vagy harminc lemezt a szólóival.
A mester előtt két hazai banda törte az utat, a rock-blues körökben jól ismert első lemezes Bőrgyári Capriccio és a nemzetközi összeállítású Karen Carroll with The Mississippi Grave Diggers. Mindkét csapat hívott vendégeket is az alkalomra, a hazai rock blues nagy legendáit. A Bőrgyári Capriccio-t ez alkalomból a Mini két oszlopa Török Ádám és Németh Károly, a Grave Diggerst pedig Tátrai Tibor erősítette piros gitárjával. Természetesen Mini dal is elhangzott a Capriccio rövid műsora végén, így jutottunk mindannyian „Vissza a városba”.
A Grave Diggers különleges akusztik, elektronik, jazz fúziója Tibusz szólóival és Fekete Pisti szárnykürtjével tovább repítette a közönséget a blues- galaxis távoli tájai felé, ahol a szájharmónika effektjében végleg feloldódik minden gátlás és érzelem.
A roppant fegyelmezett közönség este tízre megduzzadt jelezve, hogy akit várnak nem mindennap jár a Városligetben. A nottinghami születésű virtuóz blues-rock gitáros Alvin Lee, 1966-ban alapította meg a Ten Years Aftert mellyel az 1969-es woodstocki fesztiválon hatalmas sikert aratott. 1973-ban indította el szóló pályafutását, amely során számos rocklegendával, mint George Harrison, Steve Winwood, Ron Wood, Mick Fleetwood készített felvételeket.
Az élő gitárlegenda, aki csípőből lövi a rock and rollt, a PeCsa színpadán is elbűvölte a publikumot, amelynek tagjai tátott szájjal figyelték Alvin Lee futamait. A közönség tömény dózisokban kapta kimeríthetetlen blues-gitárjáték legszebb szekvenciáit, a mutatványt a gitárkábel kontaktja csak fokozta. Ja persze az élő muzsika…
Általában vegyes érzelmekkel közelítünk a koncerthely felé, ha egykori világsztár érkezik hazánkba. Mi lett negyven év alatt az egykori sztárból. Nyilván csak a fanatikusan naív rajongók hiszik, hogy az ember nem változik, és ugyanazt kapják, mint negyven évvel ezelőtt. Vizuális effektusoktól és előadói pózoktól mentes tiszta zene, a hangok okozta igazi élmény és néhány Ten Years klasszikus forralta a vért szombat este. A buli ebben az értelemben nem okozott csalódást. Hiányérzetet az aláíratlan lemezek szomorú látványa keltett a kiüresedő éjszakában.
A legendákkal való találkozás másik nagy térfele a színpad mellett, a Petőfi Csarnok büféje, ahol a magyar sztárvendégekkel fesztelenül lehet haverkodni. Tátrai Tibusz, Németh Károly többször is látogatta a helyet, s Török Ádámmal közös fotó is készült.
Bár Woodstock óta eltelt negyven év, Alvin Lee ma is megközelíthetetlen. A hírnév magányába zárkózott gitárlegenda, nem ad aláírást senkinek, még a fesztivál résztvevői, sőt a szervezők sem férkőzhettek hozzá. Őt csak a színpadon látni. Így hát üresen kerültek vissza polcra a lemezek.
A pop lexikonok csillagai, a beatzene nagyjai helyett talán egy másik Alvintól (és a mókusoktól) kaphatunk egyszer autogrammot.