Államtitkári látogatás a nemzeti együttműködés jegyében

Magyar Krisztián 2010.09.21.00:00

Az új kormány újrafogalmazza az állam és a történelmi egyházak közötti kapcsolatot és az együttműködések lehetőségét – hangsúlyozta ma délelőtti sajtótájékoztatóján Szászfalvi László államtitkár a Városházán.

Államtitkári látogatás a nemzeti együttműködés jegyében

Magyar Krisztián 2010.09.21.00:00

Hirdetés

Államtitkári látogatás a nemzeti együttműködés jegyében

Magyar Krisztián 2010.09.21.00:00

Szászfalvi László az Egyházi, Nemzetiségi és Civil Kapcsolatokért Felelős államtitkár a Nemzeti Együttműködés jegyében a történelmi egyházakkal lévő bizalmi kapcsolat újjáépítését végzi. Ennek részeként Egerben találkozott Habis László polgármesterrel, Horváth Lászlóval, Fidesz-KDNP Heves megyei közgyűlési elnökjelölttel, továbbá felkeresi Ternyák Csaba egri érseket is.

Az államtitkár elmondta, a kormány nem kért türelmi időt, és a Kárpát-medence területén megkezdte a Nemzeti Konzultációt az egyházak képviselőivel. Kiemelte, hogy kormánya a magánérdek helyett a közjavat kívánja szolgálni, illetve az anarchia helyett a rend megteremtésén fáradozik. Szeretnék, ha Magyarországon a magyar emberek érdekei kerülhetnének végre előtérbe.

A nemzeti összetartozásról és a kettős állampolgárságról szóló törvény kapcsán nyomatékosította, hogy látható már az a folyamat, amely a nemzeti együttműködés szándékát már tartalommal is megtölti. Szászfalvi László tájékoztatott arról is, hogy az új összetételű Vatikáni-Magyar Vegyes Bizottság a hároméves szünet után újra elkezdheti a munkáját. A bizottságtól – többek között – az egyházi törvény felülvizsgálatát várják és előrelépést a finanszírozások terén.

Az új kormány munkájának eredményeként említette az államtitkár, hogy nyolc év után először a zárszámadásban nem kipontozva jelent meg az egyházi intézmények normatív támogatásának az összege, hanem az egyházi szakértőkkel közösen kialakított álláspont szerint. Így az egyházi intézményekbe járó diákok, az egyházi intézményeket felkereső idős emberek, rászorultak sincsenek másodrendű állampolgárként kezelve. Említetést tett arról is, hogy az önkormányzat által egyházi szerv felé történő iskolaátadás terén is megszüntették a diszkriminációt, és így nem kell büntetőpénzt fizetni, ha az egyház és az önkormányzat összefog a kisiskolák megmentése érdekében. Szerinte ezek az intézkedések is mutatják, hogy a Parlamentben és az önkormányzatokban is csak a FIDESZ-KDNP az egyetlen cselekvőképes erő.

Habis László polgármester hangsúlyozta, hogy Eger városának mind az intézmények, mind az épített örökség, mind az oktatási, kulturális, szociális kapcsolatok terén nagyon komoly kapcsolata van a történelmi egyházakkal, amely közös fejlesztési programokban és együttműködésekben is megjelenik.

Végül Horváth László, a Fidesz-KDNP megyei közgyűlési elnökjelöltje elmondta, hogy abban az esetben, ha a jövőben a pártszövetség vezetheti majd a megyét, akkor szeretnének élő kapcsolatot kialakítani a történelmi egyházakkal és civil szervezetekkel szociális és oktatási programokban. Külön kiemelte, hogy elképzeléseik szerint nagyobb figyelmet szeretnének fordítani a fogyatékkal élők életkörülményeinek javítására. Tájékoztatott arról is, hogy már elkészítettek egy programot, amely a későbbiekben lehetővé teszi, hogy akár ezer munkahelyet teremtsenek a megváltozott munkaképességűek számára.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A nagy egri visszarendeződés

Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”

Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.