A tanácskozáson Sós Tamás, a Heves Megyei idősügyi tanács elnöke tájékoztatójában az Idősügyi Nemzeti Stratégia főbb pontjait ismertette, melyben feladatként határozták meg a születéskor várható élettartam növelését, az idősek társadalmi integrációját, az anyagi biztonság elérését, a fizikai, szellemi aktivitás, az élethosszig tartó tanulás és az ellátási feladatok biztosítását.
Az elnök szerint társadalmi szemléletváltásra van szükség, s ebben segít az Idősügyi Nemzeti Stratégia, mely a magyarországi időspolitika legfontosabb kérdéseire igyekszik választ adni.
A stratégiához kapcsolódó cselekvési program több korosztályt is megszólít. Céltudatos, megteremti az idősek számára a társadalmi gazdasági életben való részvétel kereteit.
A témához kapcsolódóan ismertetett adatok a hazai viszonyokról, önmagukért beszélnek.
Ma Magyarországon 1,1 millió ember él 70 év fölött, a születéskor várható élettartam elmarad az uniós átlagtól, a férfiaknál 69, a nők esetében 77 év. Körülbelül egymillió ember él egyedül, s csupán 21 %-uk intézményi keretek között.

Idősügyi Nemzeti Stratégiához kapcsolódó 2010-es cselekvési program elemei közül a legfontosabbakat kiemelve elhangzott a hiányterületek feltérképezése, a nyugellátási és támogatási rendszer újragondolása, a lelki, fizikai megőrzőprogramok kiszélesítése, az egészségtudatos szemlélet kialakítását célzó programok növelése, az ellátási formák bővítése, az informatikai ismeretek és az ehhez szükséges számítógépes rendszerek bővítése.

Rabecz Anna, a Heves Megyei Idősügyi Tanács titkára a tanácsülés munkájáról beszélt:
„A tanácskozás eredményeit felhasználjuk a további feladatok kialakításához, amit a későbbiekben szeretnénk az Idősügyi Tanács keretén belül megtárgyalni. Az aktuális kérdések kapcsán ezért kértük meg az illetékesek képviselőit, s a válaszokat továbbítjuk a helyi szervezetek felé.
Az idősügyi stratégia nagyvonalakban felvázolja az idősek ellátásával, az idősekhez való hozzáállással kapcsolatos kérdéseket. Ennek megfelelően helyi szinten szeretnénk az aktuális helyi sajátosságokat figyelembe vevő stratégia kialakítását elérni.”
A közlekedés kapcsán kijelentette, hogy nem veszik kellőképpen figyelembe az időskori sajátosságokat a közlekedők, a fiatalok és a vállalatok képviselői sem. A gyakorlatban ez kisebb nagyobb problémákat okoz, erre szeretnének konkrét válaszokat kapni az illetékesektől.
Az idősek utazási tapasztalatairól így nyilatkozott:
„Az időskor sajátosságait ezen a területen is, talán egy kicsit jobban figyelembe kellene venni. Helyi szinten ez valamilyen módon meg is történik. Hogy közelíteni tudjuk az álláspontokat egymáshoz, és hogy az érintettek első kézből tudják az érdekeket egyeztetni, ezért találtuk szükségesnek, hogy meghívjuk a kórház illetékesét az igazgatót.”