Vita a szobor körül
Egy nagyszabású, ötmilliárd forintos, európai uniós forrásokból elindított rehabilitációs program keretében hamarosan megújul Eger főtere, egy fél év múlva talán a galambok sem szállhatnak rá. A Dobó tér a tervek szerint új arculatot kap, a turizmus szolgálatában mélygarázs, raktárhelyiségek és vizesblokk épül a felszín alá. A tér megújítására két évvel ezelőtt kiírt tervpályázatra húsz pályamű érkezett, melyek közül az Egri Építész Iroda munkáját találták a legjobbnak.
A városrehabilitáció során a tér új burkolatot, kandelábereket kap, több épület homlokzatának rekonstrukciója mellett megújulnak az odavezető utcák is.
Az építészek elképzelésében szerepel, hogy a Kisfaludi Stróbl Zsigmond által alkotott "Végvári harcosok" című szoborkompozíció más helyre kerül. A szakemberek szerint a szobor a kezdetektől fogva rossz helyen van, felborítja a tér arányait, és takarja a Városháza bejáratát, homlokzatát. A megújuló, dísztér és rendezvénytér funkciót erősítő tér a Minorita templom homlokzatát is hangsúlyosabbá kívánja tenni. A közelgő rekonstrukció lehetőséget teremthet a szobor „ideális” helyének megtalálására, erre több elképzelés létezik.
A "Végvári harcosok" szoborcsoport elmozdításának ötlete nem aratott osztatlan sikert a városban. Az MSZP Eger Városi Szervezete aláírásgyűjtésbe kezdett az egri fiatalok összefogását jelképező lovas szobor áthelyezése ellen. Kalmár Péter szocialista önkormányzati képviselő szerint az áthelyezés kegyeletsértés lenne az alkotóval szemben. Véleménye szerint csak akkor szabad elmozdítani a szobrot, ha megfelelő helyet találnak neki, nincs szükség egy újabb kényszermegoldásra.
„Van egy nyertes terv a Dobó tér rekonstrukciójára, ami nem tud mit kezdeni a szoborral, és azt az egyszerű megoldást választotta, hogy azt máshová helyezi el. De hogy hová, azt a terv nem érinti.” – fogalmazott a képviselő.
Nagy István szocialista polgármesterjelölt szerint hozzá nőtt Egerhez ez a szobor:
„Hozzánőtt mindannyiunk gyerekkorához, és azt gondolom, hogy olyan érzelmi kötődés van a szobor iránt mindannyiunkban, akik itt nőttünk fel és itt élünk, hogy azt szeretnénk, ha ez a szobor a Dobó téren maradna. Hozzá kell tennem, hogy a szobor egyébként az egri fiatalok összefogását jelképezi, hiszen annak idején, amikor elkészítették, nem volt kellő mennyiségű fém, és az egri fiatalok gyűjtötték össze a színesfémet amiből elkészült.”
1968-ben, a szobor felállításakor szakmai berkekben is kérdéses volt, hogy jó helyen lesz-e a Dobó téren. A Városháza közelsége miatt akkor sem tartották szerencsésnek a jelenleg is látható megoldást, a szakmai vélemények alapján a várban helyezték volna el, de a "Végvári harcosok" alkotója, az idős Kisfaludi Stróbl Zsigmond ragaszkodott a Dobó térhez, hiszen itt található mesterének Stróbl Alajosnak a munkája a Dobó szobor. Szóba került még a kis Dobó tér és a Dobó szobor előtti rész is.
Korábban is elhangoztak olyan gondolatok, hogy a Városháza látogatói, a házasságot kötők (és a városvezetés) számára nem túl épületes látvány a fémlovak hátsó fele, ugyanis ez a látvány fogadja a bejáraton kilépőket. (Erre akár a parkosítás is megoldás lehetne, hiszen fák, bokrok takarhatnák részben Kisfaludi Stróbl Zsigmond munkáját, ugyanakkor egy szobornak az a lényege, hogy van eleje hátulja, térszerű, körbejárható. Akárhová helyezik, valaminek mindig a hátsó felét mutatja.)
A szakmai vélemény ennél prózaibb érveket sorol fel a kompozíció áthelyezése mellett. A Dobó tér rekonstrukciójával lehetőség nyílik egy olyan térrendezési koncepció érvényesítésére, amely az arányok mellett nagyobb hangsúlyt biztosít a dísztér városközponti szerepének, és az Európában egyedülálló Minorita templom homlokzatának érvényesülésére.
Rátkai Attila a Főépítészi Csoport vezetője a kérdés kapcsán kifejtette, hogy szakmai szemmel nézve, a szobor sosem volt jó helyen. Az egyik szempont ami miatt rossz helyen van, az, hogy a térnek az egyensúlyát elbillenti. A hossztengely irányába komponált térnek felborítja az eredeti vonalait, takarja az egyik oldalon a térfalat, s az értékes homlokzatot, ezen kívül a tér funkcióját is befolyásolja.
Funkció szempontjából a város főterének több feladatot is el kell látnia, így a kiírt tervpályázatban is megjelent, hogy egyszerre kell szolgálnia a rendezvénytér és a dísztér kívánalmait. Mindehhez hely kell, és a szobor jelentősen csökkenti a rendelkezésre álló felületet.
A főépítész azt is elmondta, hogy a szobor végleges helyét még keresik. A szakemberek minden elképzelhető megoldást megvizsgálnak, ám ez nem befolyásolja Dobó tér rekonstrukciós munkálatait, hiszen a szobor csak egy kicsi eleme a beruházásnak. A munkálatok elkezdődnek, a szobor elhelyezésére pedig van még idő, hangsúlyozta a főépítész, aki azt is közölte, hogy a Dobó szobor a helyén marad.
A nyertes pályázó iroda munkatársa a szobor helyéről annyit mondott, hogy tervezők tesznek különböző javaslatokat a szobor elhelyezésére, megvizsgálják, véleményezik a beérkező elképzeléseket is. Szerinte a politikusok szándékosan gerjesztik a problémát, megakasztva ezzel az ő általuk figyelmen kívül hagyott, megalapozott, hosszú évek óta tartó szakmai munkát.
A tervező kifejtette, hogy Kisfaludi Stróbl Zsigmond kompozíciója egy minden oldalról körbejárható és élvezhető, nem frontális alkotás ellentétben a Dobó szoborral, ami gyakorlatilag 180 fokos látványt nyújt. Az egész szoborcsoport egy irányba néz. A csatjelenetet megjelenítő lovasszobor viszont egy olyan kompozíció, ami bármely térszögből élvezhető alkotás. A mostani helyén csak egy irányból megtekinthető, nem körbejárható, hátulról nem látható jól.
A szoborállítás ötlete 1966-ban vetődött fel a hatvanas hetvenes években évente rendezett hazafias témájú konferencia kapcsán abból az apropóból, hogy 1967-ben ünnepelték a várvédők, törökök felett aratott győzelmének 415. évfordulóját. Az alkalomra maradandó alkotással szeretett volna készülni a város, ezért pályázatot írt ki, amelynek nyertese a történelmi eseményhez jól illő alkotást készítő Kisfaludy Stróbl Zsigmond lett.
Az akkori ünnepség előkészítő bizottságának tagja volt Sebestyén János, a Heves Megyei közgyűlés Művelődési bizottságának tagja, aki így emlékszik a történetre:
„Miután a bizottság döntött a szoborkompozícióról, akkor jött a probléma, a szoborhoz sok tonna színes fém kell. A budapesti öntöde csak úgy vállalta a kiöntését, hogy ha mi gondoskodunk a színesfémről. Ekkor jött az ötlet, és én a fiatalok felé felhívással fordultam, hogy gyűjtsük össze a szükséges fémet. Erre tényleg azt lehet mondani, hogy nagy összefogás volt, a fiatalok mellett az idősebbek is és a Honvédség is bekapcsolódott a gyűjtésbe.”
A visszaemlékezés szerint akkoriban nagyon sok fémhulladékot lehetett találni, aminek egy részét a háborúban valamint katonai gyakorlatokon használt töltényhüvelyek tették ki.
„Össze is jött a kellő mennyiségű színesfém, de akkor újabb probléma merült fel, a gyűjtött fémet el is kellene szállítani az öntödébe, ez több tonnát jelentett. A visontai Gagarin hőerőmű nagyon sok gépjárművel rendelkezett, így vállalta a feladatot. A nagyméretű szoborcsoport tehát elkészülhetett.”
Így történt, hogy fémhulladék-gyűjtésből, szocialista munkaszellemű összefogással valósult meg a végvári vitézek hősiességének maradandó emléket állító lovasszobor, ami ma sokak számára egy mozgalom, egy összefogás jelképe. Ha nem is a legmegfelelőbb helyre került valaha, mára már az egriek és a turisták is megszokták ezt a helyet.
A Gellért-hegyen látható Szabadságszobor egykori alkotója, az 1968-ban 84 éves Kisfaludy Stróbl Zsigmond, aki több éven keresztül az angol királyi udvarnak is volt a szobrásza, nagyon sok lovasmakettet készített, amelyek közül fel is használt elemeket a "Végvári harcosok" szoborcsoporthoz. A meglévő lovakra ráhelyezte a harcosokat, így állt össze a kompozíció a pályázatra.
Habis László polgármester hajlik a szobor elmozdítására, szerinte a tér másik oldalán elhelyezve is jobb helyen lenne az alkotás. Ez a megoldás a tér számára a Városháza bejáratával közvetlen kapcsolatot jelentene, ami a régi elképzelést valósítaná meg.
A Dobó tér történelmi jellegéhez nem illő áruház épülete szintén zavaró tényező a barokk belváros arculatában. Az egyébként Ybl-díjas építményt sokan lebontanák, mert nem odaillő. Készültek ilyen irányú tervek is, de az épületet sajnos az üzleti érdekek miatt nem lehet elbontani. A keserű kompromisszum eredménye a környezetbe belesimuló új homlokzat kialakítása és az épületet jótékonyan eltakaró hatalmas fák megóvása lehet.
Kalmár Péter szíves észrevételét az alábbiakban közöljük:
A "Végvári harcosok" megszületésének történetéről másként kell gondolkodnunk, ha megnézzük a PESTI HÍRLAP 1927. évi Kincsesházát. Egy az Ernst múzeumban fiatal képzőművészek számára akkor rendezett csoportkiállításon szereplő, "Csata" cimmel kiállított kisminta nyilvánvalóan vázlata a miénknek. A szoborcsoport terve tehát kezdetektől foglalkoztatta a szobrászt.
Attól félek, hogy a jelenlegi szép, otthonos, "jól beüzemelt" terünk helyett egy lecsupaszított csak funkcionális teret "álmodott" a tervező. A tervrajz szerint ez látszik!
Ragaszkodunk a terünkhöz és nem kérünk Habis úr nagyratörő terveiből!
Kedves 7-es! Lehet, hogy nyegle vagyok, de ez nem zárja ki, hogy Kisfaludi meg hisztis volt. Én sehogy sem látom azt az egységet ami a Dobó szobrot, a várat, meg a kaszabolókat összekötné. Ezzel szemben látok egy akarnok vénembert, aki rivalizál a mi terünkön a mesterével. Egyébként meg TELJES MÉRTÉKBEN egyetértek azzal, hogy jó lenne, ha ez lenne a legnagyobb gondja a városnak. Azért csöndben megjegyzem, hogy ez legalább egy valódi és fontos helyi vita lehetne... Ha az egyik oldal nem fújná fel, a másik meg nem akarná elbagatellizálni. tisztelettel: 5ös
Kedves "5-ös"(
Nyegle vagy. Az még nem "hiszti" - akárhány éves is az ember-, ha munkáját a legjobb helyen szeretné tudni. Gondolom, te sem a WC-ben tartod a számodra igen értékes dolgokat, saját munkád produktumait. Gondolj bele, Kisfaludinak határozott elképzelése volt arról, hogy a lovas-szobra a Dobó-szoborral, háttérben a várral egy markáns érzelmi és hazafias-gondolati egységet alkothat ezen a helyen. Ez 43 évig senkine nem bántotta a szemét. A "hisztis" művész nem kalkulált azzal, hogy a nagyszínpadoknak, sör- és borfesztiváloknak, a térre begördülő óriási kamionoknak, bazároknak hely kellene, mert ezek bizony sokkal fontosabbak ma már -minden divatos magyarkodó lózung ellenére-, mint a barokk tér miliője...
Azt is szóvá tehetné már a sok lelkes szobor-tologató, hogy Egernek most éppen ez a leges-legfontosabb megoldásra váró problémája. Kádár-rendszer meg a kínai tulajdonosok idehablatyolt felemlegetése helyett azt kellene megérdezni -de erőteljesen ám- a városvezetőktől, hogy mi van a buszpályaudvar kitelepítésének sok évtizedes tervével; azzal, hogy az istennek se épülnek parkolóházak és mélygarázsok, slúmosodik a belváros a sok gatyibolttal, miért áll üresen egy csomó korábban jól működő üzlet, mikor lesz végre felújítva Közép-Európa első 50 m-es nyitott sportuszodája stb. stb.? Azért ezek a megoldásra váró (nem ma született problémák) nagyságrendekkel fontosabbak, mint az hogy a násznép és a mostani mosolygó hatalom emberei a lovak farát látják, ha kilépnek a városházáról. Ilyen gazdagok vagyunk, hogy csökönyösen erőszakolt presztizsberuházásokkal kell foglalkoznunk a város polgárainak jobb életminőséget eredményező valódi feladatok végre megnyugtató megoldása helyett?
És az UNIO-s pénzekkel is illene ésszerűen gazdálkodni még Egerben is.
3-aska! Semmi bajod a kínaiakkal? Csak éppen eldózerólnád a tulajdonukat, amit mellesleg nem is ők építtettek, hanem vették, itt Egerben. Habis kesergővel egyetemben (..sajnos üzleti érdek miatt nem lehet elbontani..) Jaj de szomorú is a piacgazdaság a hatalomból nézve, a bankból szebbnek tűnt. Egy szép kétszínű teret kéne építeni a polgármester tiszteletére.
De nem erről akartam írni, hanem arról, hogy a Centrummal nekem speciel semmi bajom nincsen. Az az idióta, aki el akarja bontani! Na, az tényleg tönkretenné a teret. Az épület formájában, tömegében teljesen rendben van, persze egy homlokzat tupír ráférne. Biztos a kínai sem ellenezné, tessék rá adópénzeket költeni. Aki megoldást akar az nem kíanaizik, hanem áldozatokat hoz.
Mitől KEGYELET SÉRTÉS egy 84 éves művész hajdani hisztijét harminc év múlva figyelmen kívül hagyni?! A szobor a Kádár rendszer ostoba mechanizmusai miatt ( a mester KIKÖVETELTE!) kerülhetett erre a szörnyű helyre, most orvosolható lenne a probléma, de nem úgy, hogy NINCS KITALÁLVA, hogy hova vinnék. Az igazi orvoslása az ügynek az lenne, ha MIELŐTT elmozdítanák lefolyna egy ÉRTELMES vita a "végleges" helyszínről.
Tisztelt Holló úr! Álláspontomat megkeresésükre már részletesen kifejtettem, és a lényegét is viszontláthattam az Ön írásában. Az olvasó számára itt mégis összefoglalnám: A lovasszobor elhelyezkedését sosem tartottam szerencsésnek, a kényszerűség szűlte. Elmozdítása viszont nagynevű alkotójának emlékét sértené, részben városunk közönségének érzéseit is. Csak és csakis akkor mozdíthatjuk el, ha sokkal jobb megoldás találtatna!
Egyben engedjen meg egy ténybeli kiigazítást, amelyről magam is
csak a vita során szereztem tudomást. A "Végvári harcosok" megszületésének történetéről másként kell gondolkodnunk, ha megnézzük a PESTI HÍRLAP 1927. évi Kincsesházát. Egy az Ernst múzeumban fiatal képzőművészek számára akkor rendezett csoportkiállításon szereplő, "Csata" cimmel kiállított kisminta nyilvánvalóan vázlata a miénknek. A szoborcsoport terve tehát kezdetektől foglalkoztatta a szobrászt. Nem csoda, hogy komoly jelentőséget tulajdonított a felállításának.
Maradjon hát méltó helyén! Eger így is bővelkedik a szerencsétlen szobor áthelyezések történetében.
P.s.: Megkírsérlem a fotóját címükre megküldeni.
Ehhez képest számomra talán ugyanilyen baj, hogy: "Az egyébként Ybl-díjas építményt sokan lebontanák, mert nem odaillő. Készültek ilyen irányú tervek is, de az épületet sajnos az üzleti érdekek miatt nem lehet elbontani."
Az első kérdésem rögtön az, hogy milyen elfuserált zsűri adta ennek a városi szégyenfoltnak az Ybl-díjat?
A második pedig az, hogy milyen üzleti érdekek nem engedik az elbontást? Talán a kínai tulajdonos? Na nehogy már egy kínai döntsön Eger belvárosáról! Én tisztelem a kínaiakat, mert dolgos, élelmes nép, de mi a franc közük van Eger belvárosához?
Itt szerintem arról van szó, hogy az önkormányzatban kötődnek némi üzleti érdekek. Ha nem így lenne, meglenne arra a módszer, hogyan kényszerítsék az épület tulajdonosát arra, hogy eladja azt. Láttunk már rá pár példát, hogy a most regnáló önkormányzat neki nem tetsző üzleteket ellehetetlenített. Az üzletek némelyike most is üresen áll.
Itt most nekünk egrieknek kell összefogni! Aki szeretné, hogy ez az építészeti borzalom ne maradjon meg a Dobó téren egyszerűen ne vásároljon ott. Semmit. Semelyik üzletben. Egyszer majdcsak nem éri meg üzemeltetni. Fogjunk már össze végre valamiért!!!!!
El sem tudom kepzelni, hogy mashova keruljon a szobor !!!
„A Dobó tér a tervek szerint új arculatot kap, a turizmus szolgálatában mélygarázs, raktárhelyiségek és vizesblokk épül a felszín alá.” – Ha valóban a turizmus szolgálata a fő cél, akkor a Dobó tér alá nem kerülhet semmi. Mélygarázsoknak, parkolóházaknak és egyéb parkolóknak a város északi és déli bejárata/kijárata közelében kell lenniük! Vannak is ilyen alkalmas területek: a vasútállomás környékén, a Rác kapu tér környékén (pl. a volt 3-as sz. ált. iskola udvara alatt), a Nagylaposon stb. Azt csak naiv hozzá nem értők gondolhatják, hogy a Dobó tér alatti mélygarázs a turistáknak készülne, és nem a városháza dolgozóinak épülne.
„A tervező kifejtette, hogy Kisfaludi Stróbl Zsigmond kompozíciója egy minden oldalról körbejárható és élvezhető, nem frontális alkotás ellentétben a Dobó szoborral, ami gyakorlatilag 180 fokos látványt nyújt. A csatjelenetet megjelenítő lovas-szobor viszont egy olyan kompozíció, ami bármely térszögből élvezhető alkotás.” – Ezt követően nagy logikai bukfenccel így folytatja a tervező: „A mostani helyén csak egy irányból megtekinthető, nem körbejárható, hátulról nem látható jól.” Most akkor körbejárható minden oldalról vagy sem? Élvezhető bármely térszögből vagy sem?
„…a szobor felállításakor szakmai berkekben is kérdéses volt, hogy jó helyen lesz-e a Dobó téren. A Városháza közelsége miatt akkor sem tartották szerencsésnek a jelenleg is látható megoldást, a szakmai vélemények alapján a várban helyezték volna el, de a "Végvári harcosok" alkotója, az idős Kisfaludi Stróbl Zsigmond ragaszkodott a Dobó térhez, hiszen itt található mesterének Stróbl Alajosnak a munkája a Dobó szobor.” - Na, kérem, a kegyeletsértés lehetősége áll fönn a szobor elmozdításával. Persze azt azért jó lenne a pontosság és szavahihetőség, tehát a korrekt érvelés érdekében közölni az egri polgárokkal, hogy név szerint kik is voltak azok, akik annak idején szakmai megfontolások alapján le is írták ellenvéleményüket a szobor adott elhelyezéséről. Ellenkező esetben ez a rájuk való hivatkozás csak blöff!
„Rátkai Attila a Főépítészi Csoport vezetője a kérdés kapcsán kifejtette, hogy …funkció szempontjából a város főterének több feladatot is el kell látnia, … egyszerre kell szolgálnia a rendezvénytér és a dísztér kívánalmait. Mindehhez hely kell, és a szobor jelentősen csökkenti a rendelkezésre álló felületet.” – A Dobó tér (hajdan Kossuth tér) nem most fog megszületni. Vagy igen? Hogyan funkcionálhatott fő térkén napjainkig évszázadokon át, ha annyira alkalmatlan volt rendezvénytérnek, dísztérnek? Nagyon lobbi-gyanús ez az erőszakos okoskodás.
Egy másik „érv” a szobor elhelyezésének fontosságára, mely kitér: „az Európában egyedülálló Minorita templom homlokzatának érvényesülésére.” – Álljon már valaki szemben a templommal! Neki belelóg a képbe a szobor?
„A nyertes pályázó iroda munkatársa …..szerint a politikusok szándékosan gerjesztik a problémát, megakasztva ezzel az ő általuk figyelmen kívül hagyott, megalapozott, hosszú évek óta tartó szakmai munkát.” – Ez egy gyönyörű mondat. Ebből az következik, hogy azok az egriek, akik mindenféle fórumon ellenzik a szobor elhelyezését: egytől egyig (több ezren!) egri politikusok. Vagy, ami még rosszabb:agyatlan, megvesztegethető, befolyásolható birkák, akiket a nem most hatalmon lévő (bukott ?!?!) gonosz politikusok elkábítottak galád választási kampányuk érdekében.
A lényeg viszont ebben a rövidke szövegben rejlik: „Habis László polgármester hajlik a szobor elmozdítására, szerinte a tér másik oldalán elhelyezve is jobb helyen lenne az alkotás. Ez a megoldás a tér számára a Városháza bejáratával közvetlen kapcsolatot jelentene, ami a régi elképzelést valósítaná meg.” Igen. Már csak a vörös szőnyeget kell leteríteni a Végvári vitézek sóval behintett helyére.