Eger kerekesszékből – első rész képekkel, videókkal
2010.08.09.00:00
Kíváncsiak voltunk, hogy Eger mennyire élhető város a mozgássérültek számára. Császár Imrével, a Heves Megyei Mozgássérültek Egyesületének elnökével – aki maga is kerekesszékkel közlekedik – jártuk be a megyeszékhelyet, és vizsgáltuk meg a mozgássérültek szemszögéből. Sok negatív és néhány pozitív példával is találkoztunk.
Mozgásszervi vagy egyéb testi fogyatékosság nélkül élő ember igazán nem is gondol bele, hogy milyen lehet kerekesszékkel közlekedni egy városban. Nem is dolga persze, kizárólag szociális érzékenységére van bízva mindez. Ellenben a várost járva látható, hogy még a közterületeket és középületeket kezelők sem mindig foglalkoznak a kellő mértékben az előírt kötelezettségeikkel ezen a téren, vagy ha foglalkoznak, sokszor felületesen teszik azt.
A Mozgássérültek Heves Megyei Egyesületének elnökével, Császár Imrével bejártuk a város néhány központi területét és intézményét. Azokat, amelyeket egy mozgássérült is gyakran vagy többször kénytelen látogatni. Megkerestünk néhány, a közelmúltban akadálymentesített közintézményt is.
Egyesületének irodájától indultunk a Rózsa Károly utcából. Császár Imre elmondta, hogy közel 400 olyan tagja van az egyesületüknek, akik Egerben vagy a megyeszékhely közvetlen vonzáskörzetében élnek. De hozzátette, hogy ez a szám csak a regisztrált tagokat jelenti, szerinte háromszor ennyi mozgássérült van a körzetben. Majd a beszélgetés ideiglenesen megakadt, mivel a Vörösmarty utca (négysávos) átkelésekor egy kis időre elváltak útjaink, ugyanis az elektromos kerekesszékkel nem tudott átjutni a gyalogosok számára kijelölt helyen, mivel a járda kiépítése a lépcsők és a magas padkák miatt ezt nem tette számára lehetővé. Csakúgy, mint a központi buszmegálló közelében az egyik zebránál a bazilika felé áthaladva, mivel ott is túl magas volt a járda és az úttest közötti szintkülönbség. Itt csupán néhány centiről volt szó, de a balesetmentes közlekedésben mégis akadályozva volt útitársunk.
A Mozgássérültek Heves Megyei Egyesületének elnökével, Császár Imrével bejártuk a város néhány központi területét és intézményét. Azokat, amelyeket egy mozgássérült is gyakran vagy többször kénytelen látogatni. Megkerestünk néhány, a közelmúltban akadálymentesített közintézményt is.
Egyesületének irodájától indultunk a Rózsa Károly utcából. Császár Imre elmondta, hogy közel 400 olyan tagja van az egyesületüknek, akik Egerben vagy a megyeszékhely közvetlen vonzáskörzetében élnek. De hozzátette, hogy ez a szám csak a regisztrált tagokat jelenti, szerinte háromszor ennyi mozgássérült van a körzetben. Majd a beszélgetés ideiglenesen megakadt, mivel a Vörösmarty utca (négysávos) átkelésekor egy kis időre elváltak útjaink, ugyanis az elektromos kerekesszékkel nem tudott átjutni a gyalogosok számára kijelölt helyen, mivel a járda kiépítése a lépcsők és a magas padkák miatt ezt nem tette számára lehetővé. Csakúgy, mint a központi buszmegálló közelében az egyik zebránál a bazilika felé áthaladva, mivel ott is túl magas volt a járda és az úttest közötti szintkülönbség. Itt csupán néhány centiről volt szó, de a balesetmentes közlekedésben mégis akadályozva volt útitársunk.
Megvizsgáltuk a bazilika környékét is. Császár Imre megmutatta azt a bejáratát a bazilikának, ahol lehetőség van arra, hogy lifttel vigyék be a kerekesszékkel közlekedőket a belső térbe. Elmondta, hogy a liftet egy svéd cég ajándékozta a Mozgássérültek Heves Megyei Egyesületének, és vállalták a beszereléssel járó munka költségeit is. A számukra kialakított bejárathoz vezető feljárót már az egyesület csináltatta. Viszont gyakori, hogy az arra parkoló autók ráállnak a feljáróra, és már kárt is tettek benne.
A bazilika melletti játszótér egy üdítő példája annak, hogyan lehet egy teret alkalmassá tenni a mozgássérültek számára is. A bazilikától felfelé vezető járdán könnyen tudnak közlekedni a kerekesszékesek is, és a játszótér közvetlen környezetéhez is könnyen eljuthatnak. Viszont onnan a buszmegállóhoz vezető járda egyik lépcsője mellett használhatatlan a babakocsik és a tolószékek számára kialakított kis sáv. Mint ahogy a képeken is látszik, annyira meredeken vezet fel a járda, hogy annak mértéke már a borulási határon jócskán túl van. Nem is beszélve arról, hogy az ilyen típusú megoldásokat, ha még nem is ilyen meredekek, a manapság látható háromkerekű járművekkel közlekedő mozgássérültek nem tudják használni.
A rendőrség Kossuth utca felőli bejáratának vizsgálata előtt még a bazilika melletti járdáról át kellett jutni a túloldalra. Több, a kerekesszék borulási határán mozgó padka után – mint ahogy azt a lentebbi videón is láthatjuk – egy elég speciális átkeléssel sikerült eljutni a rendőrség épületéhez. Itt ugyan meg volt oldva egy kissé meredek feljáróval az akadálymentesítés, de a remélt bejáratra az volt írva: „Bejárat a másik ajtón”, vagyis ott, ahol nincs mozgássérültek számára alkalmas feljáró a lépcsők mellett. Viszont egy csengő ki volt téve, amellyel jelezhetnek az arra rászorultak, s talán jön valaki, aki kinyitja a számukra használható bejáratot.
A pozitív példák sorát erősíti az egyik, a Kossuth utcáról nyíló belvárosi udvar. Itt láthatóan szakértők figyeltek arra, hogy kerekesszékkel is könnyen járható legyen az udvar járdafelülete és az ott található irodaház is. Ám a Megyeháza felé már újból sok hiányossággal és félmegoldással találkoztunk. Például az egyik pékség feljárónak, – amely, gondolom, elsősorban a babakocsisoknak készült – szélessége és dőlésszöge szintén teljesen alkalmatlannak tűnt arra, hogy mozgássérültek is használhassák azt.
A folytatásban – többek között – a Megyeháza, a Városháza, a gyógyszertárak és a Széchényi úton található posta akadálymentesítését is megvizsgáljuk. Elöljáróban annyit, hogy meglepő, esetenként megdöbbentő dolgokkal is találkoztunk.
Fotó és videó: Marcsek Gábor
Mit halandzsál ez a laci
"Sajnos" nagyon jó és hiteles a riport! Ugyanis jómagam is mozgássérült vagyok szintén kerekesszékkel járom a várost.
Menjen valaki végig a felújított Széchenyi utcában. Ott a kocsikijáróknál olyan meredeken készült el a munka, hogy rokkantnak azt nem ajánlom. De az 1-es Postánál is olyan
meredek a beton, hogy azon kocsi csak hátsó tolással lehetséges. És még valakinek fogni is kell a bejárati ajtót.
A Városházára kb.10 perc a bejutás. Hiába csengetsz a feljárónál meg kell kérni embereket, hogy szóljon a portásnak és majd nyitja az ajtót. Miért nem lehet napközben ez ajtó is nyitva nekünk rokkantaknak??? Egyszer valaki nézze már meg milyen
meredek csúszós rámpa van a UPC ügyfélszolgálati iroda bejárata előtt.
Aki azt oda tervezte annak adnék 3 év felfüggesztettet.
Az ott maga a döbbenet.
Sorolhatnám tovább de minek.
- Márkus László - Eger
Nagyon érdekes és hasznos anyag! Nem is gondoltam, hogy ilyen problémák is vannak, azt meg főleg nem, hogy akik a pénzünket (meg főleg az EU pénzét!) akadálymentesítésre költik, azok sok esetben dilettáns csalók. Mert mi más lenne az, aki szakszerűtlenül, lelketlenül "oldja meg" ezt a feladatot?