Egri Csillag, az új bornév

Holló Miklós 2010.07.12.00:00

Véget ért a nyár legjelentősebb boros rendezvénye Egerben, a „XIV. Egri Bikavér Ünnepe szent Donát Napján” elnevezésű rendezvénysorozat. A vasárnapi programban díjazták a legjobb étel és italkínálatot, és kihirdették az Egri Fehér Cuvée névpályázatának győzteseit.

Egri Csillag, az új bornév

Holló Miklós 2010.07.12.00:00

Hirdetés

Egri Csillag, az új bornév

Holló Miklós 2010.07.12.00:00

A vasárnap délutáni forgatagban adták át az ünnep legjobb étel-Bikavér párosításnak járó díjat, ami a borbarát hölgyek választása szerint Csutorás Ferenc 2007-es Nagyapa borát, illetve a Senator Ház által kínált mangalica oldalas ételkülönlegességét illette.

Az „Egri Csillag” nevet kapta az Egri Bikavér fehér párjaként létrehozott Egri Fehér Cuvée. A névpályázaton márkanevet kerestek a legalább 4 szőlőfajta borának házasításával készült terméknek, amelynek felét Kárpát-medencei fajták adják (pl. olaszrizling, hárslevelű, leányka, királyleányka, zenit, zengő), a másik felét pedig a borvidéken található összes fajta. Nagyon fontos kikötés, hogy a muskotályos fajták aránya nem haladhatja meg a 30%-ot (pl. cserszegi fűszeres, zefir, Irsai Olivér, tramini, ottonel muskotály).
Az „Egri Csillag” nevet 17-en küldték be, akik közül az elsőként beküldőt illette az első díj, amit Szabó Gergő kapott. Ő 300 palack egri bort nyert.
3149 ötletből végzett a második az „Egri Szépasszony”, a harmadik az „Egri Királylány” lett.

Hozzászólások

1Bekiabáló2010július14.02:52ÚjVálasz
eljutottunk az Egri Csillagoktól az Egri Csillagig.
Nagy fantáziára vall. A Donna Agria jobb lett volna. Na még az is, hogy a Zwack-nál már szabadalmaztatott volt az Egri Csillag.
A T. zsűrinek hol járt az esze?

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A 25 éves Piaf az egrerszalóki temetőben sem nyugszik

Amikor voltak színházak Egerben, akkor voltak legendás színészek, rendezők és előadások is. Ilyen volt a Piaf, Nádasy Erika címszereplésével és Szegvári Menyhért rendezésében, Nagy Zoltán, Ágoston Ottó, Baran Grzegorz és Takács Balázs zenei kíséretében.

Dokumentumfim fesztivál Egerben is

Szerencsére sikerült idén is Egerbe csábítani néhány filmet a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BDIF) programjából. Nem is akármilyen filmeket. Az egri Uránia Mozi ismét megtelik élettel, és az arra fogékony egriek február első hétvégéjén kicsit közelebb kerülhetnek a világ szellemi fősodrához. Számomra különösen kedves az indiai „Népszabadság sztori”, amelyben bemutatják, hogyan lehetetleníti el a fékevesztett diktatúra a független sajtót és az igazság kiderülését, kikiáltva azt a gonosz fészkének. A többi film is olyan, ami meghatározhatja egy-egy ember egész életét.

Az én könyvtáram

Két hete Karafiáth Orsolya költő-író-újságíró barátnőm egy kósza facebook-magánbeszélgetés során felkért, hogy tudnék-e valamit mondani neki a magánkönyvtáramról a Magyar Narancs számára készítendő színes interjúcsokrához. Tudtam. Mivel a Mancsban helyhiány és előre megadott flekk-terjedelem miatt az eredeti mondandóm sajnos nyomtatásban csak kicsit módosítva, rövidítve tudott megjelenni, a teljes eredeti írást nagy szeretettel Weil Zoltán barátom és a kedves egri olvasók rendelkezésére bocsájtom advent alkalmából!

A szájbarágós színház szájba vágós

Szép kis hisztéria kerekedett abból, hogy Venczel Valentinnal, az újvidéki Magyar Színház igazgatójával kettesben arról is beszélgettünk, hogy miért hagyott ott egy szerinte vállalhatatlan egri produkciót Blaskó Balázs színházában. Az adás rögzítése után, a kiborulásra és méltatlankodásra mindig kész Blaskó direktor úr követelte, hogy a beszélgetést a Városi Tv ne adja le, mert ugyan azt ő nem látta, de szerinte jó nem lehet, így annak bemutatásától a tv eltekintett. Az Egri Színen azonban most bemutatjuk a letiltott adást.

Cigány Mózes

Tudták, hogy Eger hírnevét nem a bornak, a fürdőnek, vagy a barokk építészetnek köszönheti, de még csak nem is egy évadzáró csetepaténak, amit követően 1552-ben az oszmán sereg hazavonult. A hírnevet egy a Gárdony melletti Agárdról Egerbe költözött bizonyos Ziegler Géza romantikus regényének köszönheti. Az író-újságíró Ziegler Egerben már a Gárdonyi nevet használta, és ezen a néven lett kora sikeres tollforgatója.