A rendezvényen több párt képviselője is részt vett. A rendezvényen különös szerepet kapott az ország gazdasági helyzetével kapcsolatos javaslatok mellett a régió felzárkóztatása.
Dr. Parragh László az MKIK elnöke az ország gazdaságát érintő, áttekintő előadásában kiemelt ügyként kezelte a vállalkozások hitelezési lehetőségeinek bővítését, ezen belül is jelentős szerepet kap a Széchenyi Kártya és annak továbbfejlesztése. Tájékoztatást adott arról, hogy  a Széchenyi Hitelkártya keretösszegét 50 millió Ft-ra tervezik emelni, s ezzel egyidejűleg bevezetésre kerül egy beruházási hitelkártya, valamint az uniós támogatásokhoz kapcsolódó saját erőt megelőlegező hitelkártya konstrukció is. Erre vonatkozóan a közeljövőben várható kormányzati döntés.
A kamarák ismételten felhívták a figyelmet a legfontosabb strukturális reformok végrehajtására, így többek között az egészségügy finanszírozására, nyugdíjrendszer, oktatás reformjának területeire. Ennek kapcsán az MKIK elnöke kijelentette, hogy a kormány által tervezett mint egy 1 millió fős foglalkoztatás bővítést akkor lehet reálisan megvalósítani, ha olyan kérdésekhez is hozzányúl a kormányzat, mint például: előnyugdíjazás, munkatörvénykönyve, részmunkaidő, segélyek csökkentése, a minimálbér megszüntetése, stb.
Dr. Bánhidy Péter a HKIK elnöke régió gazdaságát áttekintő összefoglalójában kiemelt problémaként kezelte a demográfiai apály és az elvándorlás együttes hatásának kérdését, melynek kompenzálása érdekében bemutatott olyan kamarai kezdeményezéseket, mint például Eger város lakástámogatási, a külföldön dolgozó szakemberek visszahívó programja.
 Minden jelenlévő egyetértett abban, hogy az oktatási szerkezetet a munkaerőpiachoz kell igazítani. A kamaráknak növekvő szerepet kell játszani a munkaerőpiac struktúrájának bemutatásában, alakításában - ezt rendszeres felmérésekkel jelenleg is teszik – és olyan jogszabályi érdekeltségi rendszert kell az iskolafinanszírozásban (közép és felső szinten egyaránt) működtetni, mely az iskola fenntartókat a munkaerő-piaci igények megfelelő kiszolgálását teszi érdekelté. A felnőttképzés kapcsán a megbeszélésen többek részéről hangsúlyozásra került, hogy a felnőttképzések szervezésében, finanszírozásában is a munkaerő-piac igényeihez történő jogi és pénzügyi eszközöket kell alkalmazni. A munkanélküliek átképzése területén is jelentős változtatásokra van szükség, a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek egyre hatékonyabb munkaerő-piacra történő integrálása érdekében.
A HKIK elnöke példa kedvéért illusztrálta, hogy jelentős területen túlképzések nemcsak drágák a magyar társadalomnak, hanem a munkaerő-piactól eltérő képzés okozza az elvándorlást is. Így történhet meg, hogy átképzésekkel kell kétszeresen fizetni az ipar kiszolgálásáért és ez okozhat olyan példát is, hogy a hazai igényektől eltérő mennyiségben képzett pincérek külföldi tengerjáró hajókon hasznosítják tudásukat.
Jelentős módosítások szükségesek a közbeszerzési törvényben, mint például az értékhatárok felemelése, egybeszámítás megszüntetése, az ellenőrzések helyes alkalmazása és más egyszerűsítés, mindezt annak érdekében, hogy a közcélú finanszírozásban megvalósuló beruházási pályázatokat azok nyerjék, akik fel is építik. Ez a gondolat összecsengett a többség által is kiemelt magyar piacvédelmi intézkedések szükségességével.
Az energetikai témakörben több észrevétel arra vonatkozott, hogy a magyar bázisokra épített energetikai megoldások, a magyar energiakincs kihasználása kapjon nagyobb támogatást, így esély teremtődhet egy olcsóbb energetikai rendszer működtetésével arra, hogy a magyar vállalkozások versenyképessége is javulhasson. Ez nemcsak gazdasági, hanem foglalkoztatási téren is kifejthetné hatását, az energia és környezetipar új munkahelyeket is teremthet.
A parlamenti képviselők is szükségét érzik, hogy a kamara és a törvényalkotók rendszeresen találkozzanak a gazdaság valós folyamatainak megismerése és a megoldások kölcsönös megtalálása érdekében.