Venczel Valentin: Nemzetközi mesterkurzust tartottam Szerbiában, ahová tréning darabnak lefordítottam az Alkoholistákat. Az egyik színésznek annyira megtetszett a szöveg, hogy megmutatta a Šabaci Szerb Nemzeti Színházban. Ezután kértek fel, hogy rendezzem meg, és már repertoárra is tűzték. Nagyon jó színészeket kaptam. A díszletet Maria Kalabić, a jelmezeket Marina Sremac tervezte. Lengyel Gábor a zeneszerző, és felkértem Liliana Ivanovicot, hogy írja meg a dalszövegeket. Április 26-án lesz a bemutató, de már be is nevezték egy fesztiválra és szeretnének egy „Alkoholisták” minifesztivált az eddigi bemutatókból. Be is nevezték egy fesztiválra. Ennek okán együttműködésben is gondolkodnak a kolozsvári és az egri színházzal.
- Mit szólt hozzá Visky András, hogy tovább él a darabja Szerbiában is?
- Megkerestem, és nagyon örült a szerb bemutatónak. Ő a Kolozsvári Színház dramaturgja, talán furcsa is, hogy ott még nem vitték színpadra….
- Mennyire tudod függetleníteni magad az egri előadástól?
- Nagyon szerettem az egri előadást, de színészként még a próbák során továbbgondoltam és többfajta megfejtést találtam. Az enyém Kálmán atya szakrális monológjával kezdődik, ahol elmondja: élt egyszer egy színész, Szent Genézius az Úr 283. évében, akit szentté avattak. Az egész darab színészekről szól. Nálam minden szereplő valamilyen bemutatóra készül, a Fellépésre, akár az ÉLET színpadára való kilépésre, Éva pedig a Halálra készül fel. Éva hazajön Franciaországból, meghalni. Az foglalkoztatott, mi minden történik, mondjuk Éva, mint érzékeny művész életében és egy hallgatag, csöndes, szótlanságig alkalmazkodó férfiében. Hasonló dolgokat élünk meg mi, a hétköznapjainkban.
- 20 éve játszol Magyarországon, előtte azonban Vajdaságban éltél. Más a szerb, mint a magyar színház?
- A szerb színjátszás fokozottabb érzelmi töltéssel rendelkezik. Számomra is izgalmas, hogy egy-egy párbeszéd mögött milyen szenvedélyek húzódnak meg. A magyar színjátszást inkább a logika mozgatója. Ezt a kettőt próbáljuk most ötvözni. Próbáról próbára helyezzük el a racionális és az érzelmi hátteret valami nagyon mély érzelmi közegben.