Tavaszi zsongás a Kis Zsinagógában

Holló Miklós 2010.04.12.00:00

Téli álmából, újult erővel ébred a Kis Zsinagóga Egri Kortárs Galéria. Az idei program a Mezőszemerei Művésztelep anyagaiból összeállított tárlattal indul április 14-én, a további kínálatban Lévay Jenő, Viszokai Krisztián, Lovas Ilona, a szabad szalon kiállítása és az elmaradhatatlan „artAlom fesztivál” is szerepel, és ismét fellép a Strange party orchestra.

Tavaszi zsongás a Kis Zsinagógában

Holló Miklós 2010.04.12.00:00

Hirdetés

Tavaszi zsongás a Kis Zsinagógában

Holló Miklós 2010.04.12.00:00

Tavaszi zsongás várható szerdán a Hibay Károly utcában. A kortárs művészet egri fellegvára a Mezőszemerei Művésztelep kiállításával nyitja a kulturszezont. A megszokott kínálat a Part Egyesület szervezőinek aktivitását dicséri, aminek köszönhetően igazi különlegességeket láthatunk az idén is.
A tavasz egyik szenzációja a dán Strange Party Orchestra fellépése lesz, május 3-án, hétfőn, 20:00 órától.

Kis Zsinagóga programterv 2010-re

április 14. –25. - MEZŐSZEMEREI MŰVÉSZTELEP
április 28.- 30. - MA-diploma kiállítás
május 6. – 11. - Indonéz Csoportos (lesz címe, pontosítás)
május 13. - május 27.- LOVAS ILONA
május 31. – június 11. - LÉVAY JENŐ
június 16. – 30. - KECSKEMÉTI ACÉLSZOBRÁSZATI SZIMPÓZION anyagából válogatás
július 17. – 31. - VISZOKAI KRISZTIÁN
augusztus 4. – 18. - SZABAD SZALON csoportos
szeptember 8. – 22. - JOÓ IRMA
szeptember 27. – 29. - artAlom fesztivál
október 6. – 20. - BAGLYAS ERIKA

Tervezett kiállítások 2011-re:
Losonczy István, Borgó, Nina Rantala, Szabó Attila, Busák Péter, ...

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A 25 éves Piaf az egrerszalóki temetőben sem nyugszik

Amikor voltak színházak Egerben, akkor voltak legendás színészek, rendezők és előadások is. Ilyen volt a Piaf, Nádasy Erika címszereplésével és Szegvári Menyhért rendezésében, Nagy Zoltán, Ágoston Ottó, Baran Grzegorz és Takács Balázs zenei kíséretében.

Dokumentumfim fesztivál Egerben is

Szerencsére sikerült idén is Egerbe csábítani néhány filmet a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BDIF) programjából. Nem is akármilyen filmeket. Az egri Uránia Mozi ismét megtelik élettel, és az arra fogékony egriek február első hétvégéjén kicsit közelebb kerülhetnek a világ szellemi fősodrához. Számomra különösen kedves az indiai „Népszabadság sztori”, amelyben bemutatják, hogyan lehetetleníti el a fékevesztett diktatúra a független sajtót és az igazság kiderülését, kikiáltva azt a gonosz fészkének. A többi film is olyan, ami meghatározhatja egy-egy ember egész életét.

Az én könyvtáram

Két hete Karafiáth Orsolya költő-író-újságíró barátnőm egy kósza facebook-magánbeszélgetés során felkért, hogy tudnék-e valamit mondani neki a magánkönyvtáramról a Magyar Narancs számára készítendő színes interjúcsokrához. Tudtam. Mivel a Mancsban helyhiány és előre megadott flekk-terjedelem miatt az eredeti mondandóm sajnos nyomtatásban csak kicsit módosítva, rövidítve tudott megjelenni, a teljes eredeti írást nagy szeretettel Weil Zoltán barátom és a kedves egri olvasók rendelkezésére bocsájtom advent alkalmából!

A szájbarágós színház szájba vágós

Szép kis hisztéria kerekedett abból, hogy Venczel Valentinnal, az újvidéki Magyar Színház igazgatójával kettesben arról is beszélgettünk, hogy miért hagyott ott egy szerinte vállalhatatlan egri produkciót Blaskó Balázs színházában. Az adás rögzítése után, a kiborulásra és méltatlankodásra mindig kész Blaskó direktor úr követelte, hogy a beszélgetést a Városi Tv ne adja le, mert ugyan azt ő nem látta, de szerinte jó nem lehet, így annak bemutatásától a tv eltekintett. Az Egri Színen azonban most bemutatjuk a letiltott adást.

Cigány Mózes

Tudták, hogy Eger hírnevét nem a bornak, a fürdőnek, vagy a barokk építészetnek köszönheti, de még csak nem is egy évadzáró csetepaténak, amit követően 1552-ben az oszmán sereg hazavonult. A hírnevet egy a Gárdony melletti Agárdról Egerbe költözött bizonyos Ziegler Géza romantikus regényének köszönheti. Az író-újságíró Ziegler Egerben már a Gárdonyi nevet használta, és ezen a néven lett kora sikeres tollforgatója.