←→

Hirdetés

 
 
 

Kálnoky László konferencia

Holló Miklós 2010.04.09.00:00
Kálnoky László-konferencia kezdődótt Egerben, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, Eger Megyei Jogú Város Kulturális Bizottsága és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Heves megyei Tagozata szervezésében ma délelőtt. A Költészet Napja alkalmából megrendezett eseményen Habis László polgármester mondott köszöntőt a könyvtár olvasótermében.
 
 

Kálnoky László konferencia

Holló Miklós 2010.04.09.00:00
Kálnoky László-konferencia kezdődótt Egerben, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, Eger Megyei Jogú Város Kulturális Bizottsága és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Heves megyei Tagozata szervezésében ma délelőtt. A Költészet Napja alkalmából megrendezett eseményen Habis László polgármester mondott köszöntőt a könyvtár olvasótermében.
 
 

Hirdetés

 
 
 

Kálnoky László konferencia

Holló Miklós 2010.04.09.00:00
Kálnoky László-konferencia kezdődótt Egerben, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, Eger Megyei Jogú Város Kulturális Bizottsága és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Heves megyei Tagozata szervezésében ma délelőtt. A Költészet Napja alkalmából megrendezett eseményen Habis László polgármester mondott köszöntőt a könyvtár olvasótermében.

A konferencia a költészetnapi megemlékezés alkalma is egyben, amelyen az Egerhez kötődő költők is helyet kapnak, hangsúlyozta Cs. Varga István, irodalomtörténész, a program házigazdája.
A Lator László, költő elnökletével megrendezett találkozón irodalmárok, tanárok, irodalomtörténészek emlékeznek az egri születésű Kálnoki Lászlóra, akinek munkássága mellett az emberi oldalát is igyekeznek bemutatni. A konferencia keretében délután megkoszorúzzák Kálnoky László Telekessy utcában található szülőházának emléktábláját.

A konferencia programja
  
Emlékezés József Attilára  
10.10-10.40 Dr. Tverdota György, irodalomtörténész előadása
Emlékezés Kálnoky Lászlóra  
10.40-11.40 Lator László, költő
  Alföldy Jenő, irodalomtörténész 
  Dr. Csűrös Miklós, irodalomtörténész
11.40-12.00 Kávészünet
12.00-13.30 Dr. Ferencz Győző, költő, irodalomtörténész
  Dr. Bakonyi István, irodalomtörténész
  Jónás Péter, költő, író
13.30-14.00
14.15 Büféebéd
Koszorúzás
 
Elnököl: Lator László, költő
Díszvendég: Kálnoky Lászlóné
A program házigazdája: Cs. Varga István, irodalomtörténész

Kálnoky László költő, műfordító Egerben született 1912. szeptember 5-én. A Nyugat harmadik nemzedékének jeles tagja, akinek költészetére, világképére a végletes pesszimizmus, a tragikumot groteszkbe fordító látásmód jellemző.
20 éves koráig bejárta Nyugat-Európát; elsősorban Charles Baudelaire, Paul Verlaine és a nyugatosok formálták ízlését. Pécsett végzett a jogi egyetemen, majd az egri városházán volt tisztviselő. 1939-1941 között szanatóriumban ápolták, tüdőbajt kapott. 1953-ig Budapesten a Belügyminisztérium hivatalnoka volt, majd a Szépirodalmi Könyvkiadó lektora. 1957-ben jelent meg önálló kötete a Lázas csillagon. A hatalom ellenszenvét több írásával is kivívta, kénytelen volt szabadúszóként élni. Egy időben saját versei nem jelenhettek meg, a kritika elsősorban műfordítóként ismerte el.

 

 
 

Hozzászólások

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

     

    Hirdetés

     
     
     

    A 25 éves Piaf az egrerszalóki temetőben sem nyugszik

    Amikor voltak színházak Egerben, akkor voltak legendás színészek, rendezők és előadások is. Ilyen volt a Piaf, Nádasy Erika címszereplésével és Szegvári Menyhért rendezésében, Nagy Zoltán, Ágoston Ottó, Baran Grzegorz és Takács Balázs zenei kíséretében.
     

    Dokumentumfim fesztivál Egerben is

    Szerencsére sikerült idén is Egerbe csábítani néhány filmet a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BDIF) programjából. Nem is akármilyen filmeket. Az egri Uránia Mozi ismét megtelik élettel, és az arra fogékony egriek február első hétvégéjén kicsit közelebb kerülhetnek a világ szellemi fősodrához. Számomra különösen kedves az indiai „Népszabadság sztori”, amelyben bemutatják, hogyan lehetetleníti el a fékevesztett diktatúra a független sajtót és az igazság kiderülését, kikiáltva azt a gonosz fészkének. A többi film is olyan, ami meghatározhatja egy-egy ember egész életét.
     

    Az én könyvtáram

    Két hete Karafiáth Orsolya költő-író-újságíró barátnőm egy kósza facebook-magánbeszélgetés során felkért, hogy tudnék-e valamit mondani neki a magánkönyvtáramról a Magyar Narancs számára készítendő színes interjúcsokrához. Tudtam. Mivel a Mancsban helyhiány és előre megadott flekk-terjedelem miatt az eredeti mondandóm sajnos nyomtatásban csak kicsit módosítva, rövidítve tudott megjelenni, a teljes eredeti írást nagy szeretettel Weil Zoltán barátom és a kedves egri olvasók rendelkezésére bocsájtom advent alkalmából!
     

    A szájbarágós színház szájba vágós

    Szép kis hisztéria kerekedett abból, hogy Venczel Valentinnal, az újvidéki Magyar Színház igazgatójával kettesben arról is beszélgettünk, hogy miért hagyott ott egy szerinte vállalhatatlan egri produkciót Blaskó Balázs színházában. Az adás rögzítése után, a kiborulásra és méltatlankodásra mindig kész Blaskó direktor úr követelte, hogy a beszélgetést a Városi Tv ne adja le, mert ugyan azt ő nem látta, de szerinte jó nem lehet, így annak bemutatásától a tv eltekintett. Az Egri Színen azonban most bemutatjuk a letiltott adást.
     

    Cigány Mózes

    Tudták, hogy Eger hírnevét nem a bornak, a fürdőnek, vagy a barokk építészetnek köszönheti, de még csak nem is egy évadzáró csetepaténak, amit követően 1552-ben az oszmán sereg hazavonult. A hírnevet egy a Gárdony melletti Agárdról Egerbe költözött bizonyos Ziegler Géza romantikus regényének köszönheti. Az író-újságíró Ziegler Egerben már a Gárdonyi nevet használta, és ezen a néven lett kora sikeres tollforgatója.
     

    Hirdetés

     
     
     
     

    Hirdetés