Dr. Tarnócz András: Az Erasmus program már több mint 10 évre tekint vissza. Ez az európai felsőoktatási intézmények közötti mobilitási program, amelyet részben támogat az EU és a résztvevő országok is. Minden évben pályázni kell bizonyos mobilitási számokra. Többféle mobilitás, résztanulmányi lehetőségek vannak: hallgatói, oktatói, szakértői. Az EKF a kezdetek óta részt vesz a mobilitási programban.
Radar: Milyen feltételeknek kell megfelelnie egy hallgatónak, aki ki szeretne menni külföldre tanulni?
Dr. Tarnócz András:  A részvételt intézményi szinten szabályoztuk. Többek között megfelelő tanulmányi eredménnyel kell rendelkezni. Egy befejezett akadémiai vagy tanévvel kell, hogy rendelkezzenek, továbbá megfelelő kommunikatív, nyelvi ismeretekkel.
Radar: Élnek ezzel a lehetőséggel a hallgatók, mi a tapasztalat?
Dr. Tarnócz András: Amikor elkezdtük, akkor még néhány hallgató vett részt a programban, elsősorban idegen nyelvszakos hallgatók. Ez örömteli módon kiteljesedett, átlagban 25-30 hallgatóról beszélhetünk, aki kimegy tőlünk és aki bejön, mint fogadott hallgató. Ami ezt lehetővé teszi az a pályázat, melyre minden évben pályázunk. Keretszámok vannak, minden évben az előző évi teljesítés alapján döntik el, hogy mennyi pénzt kap az adott intézmény?
Radar: Anyagilag mennyire megterhelő ez a hallgató számára?
Dr. Tarnócz András: Minden hallgató kap egy ösztöndíjat, de ez nem fedezi a teljes összeget. 75 és 100 ezer forint között még kell költeni rá, viszont ami támogatást a főiskola ad az többek között fedezi a hallgató utazását. Az ösztöndíjak minden országban az ottani életviszonyokhoz megállapított költségek alapján vannak igazítva. A cél az, hogy a hallgató megfelelően el legyen látva.
Radar: Könnyebben boldogul-e az a hallgató az életben, aki él ezzel a lehetőséggel?
Dr. Tarnócz András: Nagy örömünk volt abban, hogy nemrégiben például Franciaországban volt egy hallgatónk, aki az Erasmus programon keresztül megismerkedett bizonyos cégekkel és nem sokkal végzés után már állást is kapott náluk. Mindenképpen hasznos a hallgatók számára ez a program, nemcsak a nyelvi ismereteket, hanem a civilizációs és gyakorlati ismereteiket is bővítik. Azt is tudjuk, hogy a munkaadók szinte elvárják, hogy külföldi tapasztalata legyen a fiatalnak.

Önkéntes munka külföldön egy non-profit szervezet és a helyi közösség megsegítésére – talán ez a legtömörebb meghatározása az önkéntes szolgálat fogalmának. Mit jelent ez a gyakorlatban? A résztvevő fiatal számára azt, hogy 6-12 hónapig – önkéntesként – fizetés nélkül dolgozik. Munkájáért cserébe kap viszont szállást, ellátást, nyelvoktatást, személyes segítőket, és egy kisebb összegű zsebpénzt. Sőt, az utazásáról, a helyi közlekedéséről és biztosításáról is gondoskodik a program. Az Eszterházy Károly Főiskolán eleinte kevesen éltek ezzel a lehetőséggel, a kezdeti jó tapasztalatok után mára viszont már egyre többen utaznak ki önkéntesnek. A kiutazó fiataloknak rengeteget segített az EKF volt hallgatója Varga Tibor, aki velünk is megosztotta tapasztalatait.

Varga Tibor: Ez a program azt hivatott elérni, hogy a 18 és 30 év közötti fiatalok könnyebben juthassanak ki külföldre. A főiskola hallgatói egyesülete az, aki mint küldő szervezet foglalkozik ezzel. Azon felül, hogy a főiskolán van rengeteg nemzetközi lehetőség, ez még egy pluszt tud nyújtani. Az EU összes országa érintett, plusz társult tagországok. A lényeg, hogy találni kell egy küldő szervezetet - ami esetünkben a főiskola - továbbá az adott országban egy fogadó szervezetet. Egy olyan civil szervezetet, aki ezt az önkéntes munkát adja a fiatalnak. A program kb. fél-egy év és előtte, mielőtt kimegy az önkéntes egy 9 hónapos felkészülési időre kell számítani.
Radar: Mit foglal magában ez a kilenc hónap?
Varga Tibor: Első körben meg kell találni a fogadó szervezetet, s ha a szervezet is elfogadja a jelöltet, akkor be kell adni a pályázatot. A beadást követő három hónapos időszakban az adott nemzeti iroda elbírálja ezt. A pozitív elbírálást követően heteken belül lehet indulni. A program az önkéntesnek semmibe nem kerül. Fizetik a kiutazást, felkészülést, kint a nyelvtanulást és egy kis zsebpénzt. Országtól függ, de ez körülbelül 100-160 euró között van ez havonta.
Radar: Milyen szervezetek, milyen munkára szokták fogadni a fiatalokat?
Varga Tibor: Nagyon széles a skála, tehát a szociális munkától kezdve tanításig bármi lehet. Amit a civil szféra lefed, oda szoktak várni önkénteseket. Eleinte nagyon nehezen kaptak rá erre a fiatalok, de úgy veszem észre, hogy mostanában egyre több hallgató talál sikeresen fogadó szervezeteket. Általában diploma után szokták használni ezt a programot, hogy szakmai tapasztalatot, plusz nyelvtudást szerezzenek.

kép Fotó: Egri Szín