Köszöntés és egy kis férfias önirónia Nőnapra
2010.03.08.00:00
Mi, férfiak, hajlamosak vagyunk elhinni azt, hogy, ha március 8-án egy csokor virággal vagy bármi meglepetéssel kedveskedünk a hölgyeknek, attól daliás, talpig úriembernek gondolhatjuk magunkat. Olyanoknak, akik igazán értenek ahhoz a bizonyos nők nyelvének mondott, sokszor megfejthetetlen kódrendszerhez.
Megveregetjük a lelkiismeret furdalástól csapott vállunkat, és holnaptól maradunk ugyanolyan türelmetlenek kosztüm- vagy farmervásárlás alatt, vagy felpréseljük magunkat az utolsó állóhelyre a helyi járat indulásakor; netán ajtót is csak akkor nyitunk megint, ha miniszoknya vagy felettes érkezik. Pedig ők, a nők azok, akik miatt mi igazán férfinak érezhetjük magunkat. Ezt megfogalmazta Karinthy is egyik művének előszavában: „Ülök egy szobában. Ember vagyok. Belép egy nő. Férfi leszek. Minél inkább nő lép be – annál inkább leszek férfi.” Ti nők, csak legyetek szimplán nőiesek, mi meg leszünk egyszerűen csak férfiak. Sokszor suták, sokszor harsányak, kemények és feledékenyek.
Ezen a napon bánjunk jobban a körülöttünk élő nőkkel! – mondják ilyenkor sokan. Én meg mondanám, ha merném, hogy ne. Mondanám, hogy ezen a napon bánjunk ugyanúgy a nőkkel, mint máskor: tisztelettel és odaadással. Hogy minden nap NŐNAP lehessen. Mondanám, ha merném. Hiszen, ha bevilágítok lelkiismeretem mély és sötét ládáiba, látom, hogy ott rejtőzik az egyik sarokban a mindennapokban tanúsított udvariatlanság, türelmetlenség és tiszteletlenség, és nem hinném, hogy ezzel csak én lennék így. Ezért azt mondom: ne legyek lusta minden nap férfi lenni! Ne legyek lusta egy héten többször főzni kettőnknek kávét ahelyett, hogy fentről kiáltanék a vasalt ingemért! Legyen szemem, és dicsérjem meg az amúgy minden nap csinos és sugárzó barátaim, kollégáim, tanáraim mosolyát, édesanyám főztjét, stb.! És, ha majd férfi leszek attól, hogy ezeket és az ezekhez hasonló dolgokat már csak elvétve mulasztom el, akkor majd merem mondani, hogy ne, ne legyen ez a nap nőnap. Legyen március 8-a csak olyan nap, mint a többi. Addig is, maradjon minden hölgy igazi nő. Nő, aki számunkra először anya, aki elkíséri első lépteink, és mindig felsegít a földről, ha már azt hisszük, szaladni is tudunk; majd ahogy a világra nyílik a szemünk, trubadúrok álma, költők ihletője és társunk a sok jóban, „életünk néma napszámosai” ebben a kesernyés, édes és sós hétköznapi világban.
Azt mondta egy okosnak vélt gondolkodó, hogy senki sem születik nőnek, hanem azzá lehet válni. Kicsit kételkedem amúgy ebben, de nagyobb benne az igazság, mint a kétely, ezért bátran kívánom, hogy, aki még nem lenne az, és nem ért el volna el odáig, váljon belőle minél érdekesebb, izgalmasabb és érettebb nő önmaga és a férfiak előnyére (is).
Ezen a napon bánjunk jobban a körülöttünk élő nőkkel! – mondják ilyenkor sokan. Én meg mondanám, ha merném, hogy ne. Mondanám, hogy ezen a napon bánjunk ugyanúgy a nőkkel, mint máskor: tisztelettel és odaadással. Hogy minden nap NŐNAP lehessen. Mondanám, ha merném. Hiszen, ha bevilágítok lelkiismeretem mély és sötét ládáiba, látom, hogy ott rejtőzik az egyik sarokban a mindennapokban tanúsított udvariatlanság, türelmetlenség és tiszteletlenség, és nem hinném, hogy ezzel csak én lennék így. Ezért azt mondom: ne legyek lusta minden nap férfi lenni! Ne legyek lusta egy héten többször főzni kettőnknek kávét ahelyett, hogy fentről kiáltanék a vasalt ingemért! Legyen szemem, és dicsérjem meg az amúgy minden nap csinos és sugárzó barátaim, kollégáim, tanáraim mosolyát, édesanyám főztjét, stb.! És, ha majd férfi leszek attól, hogy ezeket és az ezekhez hasonló dolgokat már csak elvétve mulasztom el, akkor majd merem mondani, hogy ne, ne legyen ez a nap nőnap. Legyen március 8-a csak olyan nap, mint a többi. Addig is, maradjon minden hölgy igazi nő. Nő, aki számunkra először anya, aki elkíséri első lépteink, és mindig felsegít a földről, ha már azt hisszük, szaladni is tudunk; majd ahogy a világra nyílik a szemünk, trubadúrok álma, költők ihletője és társunk a sok jóban, „életünk néma napszámosai” ebben a kesernyés, édes és sós hétköznapi világban.
Azt mondta egy okosnak vélt gondolkodó, hogy senki sem születik nőnek, hanem azzá lehet válni. Kicsit kételkedem amúgy ebben, de nagyobb benne az igazság, mint a kétely, ezért bátran kívánom, hogy, aki még nem lenne az, és nem ért el volna el odáig, váljon belőle minél érdekesebb, izgalmasabb és érettebb nő önmaga és a férfiak előnyére (is).
Magyar Krisztián egy férfi, ezt biztosan tudom.
És van benne férfiasság, és tudd kemény is lenni, annyirra nem kell leszólni!!!
Szerintem Magyar Krisztián egy álnév, és ő egy nő.Bár annak is elég lágy.:)
...bár ebben kételkedem, de nagyobb ebben az igazság, mint a kétely... : D
Kedves Krisztián,e cikk FÉRFi írója:
üzenem innen a női hadiszállásról, hogy ahogy a nőiesség tanulható, úgy a férfiasság is!!!
Kedves Magyar Krisztián e cikket író FÉRFI:
innen a női hadiszállásról üzenem, hogy ahogy a nőiség tanulható úgy a férfiasság is!!!
Minden Nő nevében köszönöm ezeket a szép sorokat!
Éjenek a Nők!! És gratgrat a cikkírónak. A diplomás is jó volt, de ez visz mindent!! HA nő lennék....
Kedves Magyar Krisztián! Minden Hölgy nevében köszönöm ezt a köszöntést. A köszöntést, amely mellőz minden ilyenkor szokásos sablont. Nagyon jó volt olvasni sorait. Gratulálok!!!!!
Nagyon szépet írtál Krisztián! Köszönöm Nő társaim nevében is! Imádlak!