A káposzta is megmaradt
Beszélgetés Moskovits Lászlóval, az Agria Park projektvezetőjével
2008.03.17.00:00
A hírek szerint egy hete már reggel hét órától gyülekeztek az egriek a Törvényház úton. Nem a buszpályaudvarra igyekeztek, sem beszélőre, hanem az Agria Park megnyitójára. A bevásárló központot hivatalos átadása előtt a sajtónak is ától cettig bemutatták. Az újságírók egyik idegenvezetője Moskovits László volt.
Őt kérték fel projektmenedzsernek a Wallis Ingatlan Zrt.-től, amikor eldöntötték, hogy a dohánygyár helyére bevásárló központot építenek. A saját bevallása szerint szívében picit egri Moskovits el is vállalta a feladatot. De nem városunk szeretete miatt esett rá a választás, elegendő referenciának bizonyultak az irányításával létrehozott budapesti, győri és pécsi Árkád Bevásárlóközpontok.
Az új projekt vezetőjeként a technológiai kérdésektől kezdve a majdani bérlők kiválasztásáig rengeteg dolgot kellett átlátnia, és mindezt Egerre alkalmazni. Elmondása szerint nem esett nehezére. – Nem volt szükségem az egri sajátosságok vizsgálatára, hiszen tíz éve járok ide. A Szépasszony-völgyben van egy pincém, az ősi, város felé eső oldalában. Majdnem minden együtt volt ebben a városban: történelem, kultúra, szabadidős terek. De szerintem egy olyan hely is kell, ahol az emberek pénzt tudnak költeni.
Lett is. Jómagam a megnyitót követő huszadik órában már az új cipőmben és egy kihagyhatatlan táskával feszítettem, elkapott a pláz.
Mi az újdonság annak aki a negyedik bevásárlóközpont megvalósítását irányítja? Moskovits László szerint az, hogy Egerben nem a semmiből kellett csinálni valamit, hanem a régit az újjal ötvözni. –Eredetileg mérnökember vagyok, és nagyon fájt volna a szívem, ha a dohánygyár százéves épületeit buldózerek rombolják le, azért, hogy a helyére egy szupermodern komplexum kerüljön.
Szép is, nagy is, de a miénk.
Az új projekt vezetőjeként a technológiai kérdésektől kezdve a majdani bérlők kiválasztásáig rengeteg dolgot kellett átlátnia, és mindezt Egerre alkalmazni. Elmondása szerint nem esett nehezére. – Nem volt szükségem az egri sajátosságok vizsgálatára, hiszen tíz éve járok ide. A Szépasszony-völgyben van egy pincém, az ősi, város felé eső oldalában. Majdnem minden együtt volt ebben a városban: történelem, kultúra, szabadidős terek. De szerintem egy olyan hely is kell, ahol az emberek pénzt tudnak költeni.
Lett is. Jómagam a megnyitót követő huszadik órában már az új cipőmben és egy kihagyhatatlan táskával feszítettem, elkapott a pláz.
Mi az újdonság annak aki a negyedik bevásárlóközpont megvalósítását irányítja? Moskovits László szerint az, hogy Egerben nem a semmiből kellett csinálni valamit, hanem a régit az újjal ötvözni. –Eredetileg mérnökember vagyok, és nagyon fájt volna a szívem, ha a dohánygyár százéves épületeit buldózerek rombolják le, azért, hogy a helyére egy szupermodern komplexum kerüljön.
Szép is, nagy is, de a miénk.