Az elit Shopott
2008.03.17.00:00
Jó volt látni, ahogy jobb és baloldali asszonyságok, az Agria Park megnyitóján estélyiben tülekednek a kedvezményes cipő és ruha holmikért. Megosztottságnak nyoma sem látszott, a konzumálás mindenkié.
A hivatalos megnyitó előtti napon, röpke két órára megnyílt a mennyek kapuja, és Eger politikai és társadalmi elitje, mielőtt a plebsz lerabolja a kedvezményes portékát, habzsolhatott kedvére a jóban. Nagy rászorultságukban, ebben a két órában további kedvezményeket is élvezhettek és beláthatták, hogy a pláza lét: jó.
Egyébiránt, tényleg büszkék lehetünk a plázánkra, mint ahogy az ügyesen shopó elitünkre is. Az Agria Park tényleg szép, az üzletek színvonala pedig meghaladja a vidéki városokban dívó szürke-bádogdoboz plázák színvonalát.
Ami a helyiekre lett bízva, talán az sikeredett kicsit vidékiesebbre. A mozi bejárata, ellentétben a multiplexekben megszokott csillogással, igen szomorúra sikerült. Fénytelen fekete bejárat, fénytelen büfével. Az étkező-sarok kínálata, érdekes üzletpolitikával, nem a roskadozó és ínycsiklandozó falatok bemutatása felé indult, hanem néhány fonnyadt mutatványszám vitrin alá dugásában merült ki. Ennél, a Piaccsarnokbéli hurkasütőink igényesebbnek mutatkoznak. Persze, ahogy a nagyok már megtanulták, a kicsik is rájönnek majd, hogy a verseny nem tűri az igénytelenséget. Ez az Agria Park legfőbb üzenete.
Olyasfélék fanyalognak most, akik anno a benzinkutak elszaporodásában is a mételyt látták. A civilizációs hatásoktól idegenkednek, és a múltat féltik. Ebbéli aggodalmukat pedig jó lesz, ha tettekké alakíthatják, mert a Belváros megüresedő helységeiben, már felütötték fejüket a ruhaturkálók. A nagy értékvédők eddig fülük botját sem mozdították a történelmi belváros új funkciójának kialakítása érdekében. A legtöbb, ami kitelt tőlük, az a Pláza rosszallása volt.
Már nem rosszalják: kezdik belakni.
Egyébiránt, tényleg büszkék lehetünk a plázánkra, mint ahogy az ügyesen shopó elitünkre is. Az Agria Park tényleg szép, az üzletek színvonala pedig meghaladja a vidéki városokban dívó szürke-bádogdoboz plázák színvonalát.
Ami a helyiekre lett bízva, talán az sikeredett kicsit vidékiesebbre. A mozi bejárata, ellentétben a multiplexekben megszokott csillogással, igen szomorúra sikerült. Fénytelen fekete bejárat, fénytelen büfével. Az étkező-sarok kínálata, érdekes üzletpolitikával, nem a roskadozó és ínycsiklandozó falatok bemutatása felé indult, hanem néhány fonnyadt mutatványszám vitrin alá dugásában merült ki. Ennél, a Piaccsarnokbéli hurkasütőink igényesebbnek mutatkoznak. Persze, ahogy a nagyok már megtanulták, a kicsik is rájönnek majd, hogy a verseny nem tűri az igénytelenséget. Ez az Agria Park legfőbb üzenete.
Olyasfélék fanyalognak most, akik anno a benzinkutak elszaporodásában is a mételyt látták. A civilizációs hatásoktól idegenkednek, és a múltat féltik. Ebbéli aggodalmukat pedig jó lesz, ha tettekké alakíthatják, mert a Belváros megüresedő helységeiben, már felütötték fejüket a ruhaturkálók. A nagy értékvédők eddig fülük botját sem mozdították a történelmi belváros új funkciójának kialakítása érdekében. A legtöbb, ami kitelt tőlük, az a Pláza rosszallása volt.
Már nem rosszalják: kezdik belakni.