Nem mindennapi szabálytalanságokra bukkant az APEH
1. Építőipari alvállalkozók
Az ellenőrzésre véletlenszerűen kiválasztott építőipari tevékenységet végző társaság bemutatott számlái, szerződései szerint egy milliárdos beruházás egyik alvállalkozója volt. Tény, hogy a társaság ukrán érdekeltségű megrendelőjével kötött több 100 milliós szerződése tartalmazza, hogy további ukrán érdekeltségű társaságokkal köt alvállalkozói szerződést, mint ahogy az is, hogy a számlákon feltüntetett munkák megvalósultak, mivel a beruházás tárgyát képező épületegyüttes áll. Nem bizonyított azonban, hogy a kivitelezési munkálatokat a számlákon feltüntetett társaságok, illetve azok alkalmazottai végezték el. A vizsgált adózónál ugyanis mindössze egy, az általa igénybe vett alvállalkozóknál pedig egyetlen bejelentett alkalmazott sem volt a vizsgált időszakban. Az ellenőrzés megállapította, hogy adózó nem győződött meg arról, hogy valóban az alvállalkozók képviselőivel áll-e kapcsolatban, azok rendelkeznek-e munkaerővel, eszközökkel. Ezen „feledékenysége” miatt a társaság terhére 36 millió forint áfa adókülönbözet, valamint 30 millió forint bírság és késedelmi pótlék került megállapításra.
2. Az értékesítési céllal vett termékekkel el kell számolni
Az EU-n belüli termékértékesítés után Magyarországon nem keletkezik áfa fizetési kötelezettség, ugyanakkor az ezen értékesítéshez kapcsolódó beszerzések áfa tartalma levonható. Ezt próbálta kihasználni egy miskolci székhelyű cég, melynek az utólagos ellenőrzése során megállapításra került, hogy 2005. évi beszerzéseinek nagyságrendje nem állt arányban az értékesítéseivel.
A Kft egy unión belüli ruházati céggel állt szerződéses kapcsolatban, részére itthon varratott ruhákat, amit közösségen belüli értékesítésként számlázott megrendelője felé. Beszerzéseinek ÁFA tartalmát levonható adóként elszámolta, a vizsgált időszakban belföldi értékesítése nem volt.
A beszerzések felülvizsgálata során feltártuk, hogy a társaság több esetben vásárolt készterméket egy olyan külföldi tulajdonban lévő Bt-től, melynek kézbesítési megbízottja éppen a vizsgált Kft. vezetője volt. Míg a varrodáktól beszerzett termékek értékesítése könnyen beazonosítható volt, a Bt-től vásároltak esetében azonban nem volt meg az „értékesítési oldal”. Magyarázatként a cégvezető selejtezésre hivatkozott, de annak tényét hitelt érdemlően nem tudta igazolni. Az ellenőrzés be nem vallott belföldi értékesítést állapított meg, mely után 6,5 millió forint áfa hiányt állapított meg és 5 millió forint bírságot szabott ki.
3. Nem mindennapi ingatlan”biznisz”
Egy cég szétválás miatti ellenőrzése során kollégáink felfigyeltek arra, hogy a jogelőd 2005 évi beszámolójában egyéb bevételként egy jelentős nagyságrendű és a társaság előéletéhez képest kiugró mértékű tétel szerepel. Mint kiderült, a társaság néhány millió forintért egy egymilliárd forintot meghaladó hitelezői követelést vásárolt, majd az adós felszámolása során egy ennek megfelelő értékű budapesti ingatlanhoz jutott.
Az ügylet eredményeképpen a társaságnál több százmillió forintos nyereség keletkezett, mely után tízmilliós nagyságrendű társasági adót kellett volna fizetni. A fizetési kötelezettség csökkentése érdekében a cég az adóalapul szolgáló nyereséggel szemben egy leányvállalatában lévő, 2004 évben szerzett, 100 %-os részesedésének értékvesztését számolta el azzal az indokkal, hogy a társaság vagyona a valóságban alacsonyabb értékű a könyveiben nyilvántartott üzletrész értékénél.
A vizsgálat megállapította, hogy a leány
vállalat vagyonának csökkenése ugyanazon budapesti ingatlan elvesztéséhez kötődik, melyet az anyavállalat nagy nyereséggel megszerzett. A további vizsgálódás során kiderült az is, hogy az ingatlan ténylegesen sosem képezte a leányvállalat tulajdonát.
Az ellenőrzés a leányvállalatnál az ingatlanhoz kapcsolódó jogosulatlan költségelszámolás miatt 11 millió forint társasági adó különbözet állapított meg, melyhez 6 millió forintos bírság és pótlék kapcsolódik, az anyavállalatnál a leányvállalati vagyonvesztésének valótlansága miatt 68 millió forint társasági adó különbözetet és közel 50 millió forint bírságot és pótlékot állapított meg.