Irodalmi döntetlen
Éljenek a méhek
A bemutatón Dr. Kádár Zsolt főesperes Adventhez kapcsolódó köszöntőjében megjegyezte, a szerző számára a várakozások utáni örömteli beteljesedés az új kötet bemutatása.
A találkozón a Magyar Rádió munkatársa, immár a negyedik kötetét mutatta be Eger irodalombarát közönségének. Hubai Gruber Miklós a „Nagyapó” című novelláját olvasta fel kötetéből, melyben az idős kor bölcs visszatekintő világlátásával találkozik a történetmesélés boldogsága.
Az új kötet kapcsán Beke Sándor faggatta a rádiós írót, aki a művek hátteréről elmondta, hogy tulajdonképpen a munka során összegyűjtött anyagok adják az alapját a történeteknek. Sok esetben csak a név és a helyszín változik, a történet valóságos. A rádiós munka révén találkozik emberekkel, akik elmondják az életüket, ehhez a nyersanyaghoz nyúl a szerző.
Beke Sándor a szerző munkája mögött szeretethiányt sejt, aminek a magyarázatát nem sikerült kiszednie az íróból.
Hubai élettörténeteket, sorsokat sző bele munkáiba, minden művében a szeretete boncolgatja, mert szerinte ez az egyetlen dolog, ami előreviszi a világot. Ugyanakkor soha nem voltunk még híján ennyire a szeretetnek. A történeteket nem ő írja, hanem az élet, vallja magáról a szerző, hozzátéve, hogy részesei vagyunk az örök körforgásnak, aminek a szeretet az egyetlen mozgatóereje.
A beszélgetésből kiszűrődött az az alaptétel, hogy a munkában, a művészetben az ember áll a középpontban. Persze a munka mellett az írás öröm, mint ahogy a méhészkedés is az erdőmérnök számára.