A válság lehetőség is, amit ki kell használni, jelentette ki köszöntőjében Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke. Hazánkban legnagyobb problémának a foglalkoztatásban kialakult helyzetet látja, amely következtében másfél millió ember kikerült a munkaerőpiacról. Az olyan próbálkozások, mint az „Út a munkához” program, csak tüneti kezelést jelentenek, és a helyzetet az is súlyosbítja, hogy sokan nem rendelkeznek szakmai képesítéssel, piacképes tudással.
Az elnök azt is kiemelte, hogy az elmúlt három évben 207 milliárd forint uniós pénz érkezett a megyébe, fejlesztésekre.

Halm Tamás, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára előadásában áttekintette, összefoglalta és értelmezte a gazdasági válság jelenségét világméretű, európai és hazai szinteken. Kitért a válság gyökereire, megnyilvánulási formáira, a kezelésre is.
Az Egyesült Államokban kialakult pénzpiaci válság a befektetési bankok bukásával és a gazdaságra való kiterjedésével vált globális méretűvé, eltérő mértékben érintve a különböző országokat. A kialakult helyzetnek komoly foglalkoztatási vonatkozásai lettek, és olyan bizalmi válság alakult ki, amely a mai napig erősen hat.
A válság gyökerei között legfontosabbként említette a likviditási buborékot, mely a banki hitelezés következtében alakult ki, és túlzott lakossági eladósodást hozott. A gyökereknél kell megemlíteni a felügyeleti kudarcot, ami annak a következménye, hogy nem látták át a túlzott hitelezési és a tőkepiaci kockázatokat.
A válság megnyilvánulási formáiban az ország fejlődőképességét mutató adatok a legfontosabbak. Magyarország a 17. helyen áll a GDP alakulása tekintetében, 2009-ben. Ez a helyzet 2011-re a 3.-4. helyre fog változni az előrejelzések alapján. Az euro zónában hihetetlen visszaesésé történt, egyedül Lengyelország tudott növekedést produkálni.
A hazai versenyképesség hiányosságai között érdemes megemlíteni a magas élőmunkaterheket, a magas alapkamatot, a beruházások csökkenését, a forráshiányt, a lánctartozásokat, a torz gazdasági struktúrát, a magas energiaárakat. A magyar gazdaság beépült a világgazdaságba, nagyon nagy a multinacionális vállalatok aránya. A nagy bürokratikus rendszer, az adminisztrációs terhek, és a növekvő korrupció is mind hátráltató tényező.

A válság kezelésére, ahogyan az Unió, Magyarország is több intézkedést tett. A válságkezelő politika az egyensúlyteremtésre törekszik, ennek már jól látható eredményei vannak.
A problémák okai között az ösztönzés hiányát említette a főtitkár és azt, hogy a gazdaságban még mindig nem hajtották végre a szükséges reformokat. A válság terhei növelik a munkanélküliséget, az államadósságot és visszahúzzák a GDP növekedését.
A válság és annak kezelése felvet olyan kérdéseket is, hogy hogyan osszuk meg a terheket a jelen és a jövő generációja között.