Magyarok találkozója

Holló Miklós 2009.10.02.00:00

Az októberi szilvásváradi Magyar-magyar Találkozóról és az egri szőlő és bor kistermelők helyzetével kapcsolatos álláspontjáról tájékoztatta a sajtó képviselőit Faludi Sándor, a Falugazda Egyesület elnöke ma délelőtt, a Senator Házban.

Magyarok találkozója

Holló Miklós 2009.10.02.00:00

Hirdetés

Magyarok találkozója

Holló Miklós 2009.10.02.00:00

A tájékoztatón az elnök beszámolt az általa szervezett idei Kárpát-medencei magyar-magyar találkozóról, hozzátéve, hogy hét év után a FIDESZ is csatlakozik a Szilvásváradi Szalajka-völgyben, a Kárpátok Őre emlékműnél tartandó rendezvényhez. A nemzet egységét és megmaradását szimbolizálni hívatott Magyar-magyar találkozó, egy nem politikai célzatú hagyományteremtő rendezvény, amelyen minden szervezetnek joga van megjelenni, koszorúzni, megemlékezni.
A korábbi eseményektől távol maradt FIDESZ vendégeként jelen lesz a megemlékezésen Tőkés László és Durai Miklós. A Magyarok Világszövetségének képviselői már korábban kérte a résztvevőket, hogy a rendezvényt ne a politika jegyében támogassák, ne a megosztottság jellemezze azt.
A Faludi Sándor által szervezett október 10-én, 11 órakor kezdődő megemlékezés utáni résztvevőknek felajánlja a technika használatát, és közös koszorúzásra hív mindenkit. A rendezvény kulturális különlegessége a Vajdasági Férfikórus fellépése.
Faludi Sándor, az egri szőlő és bor kistermelők helyzetével kapcsolatban konzultált nemrég Gráf József agrárminiszterrel, akivel a tarthatatlan helyzetről, a lehetséges megoldásról beszélgettek.
A falugazda egyetért a miniszterrel, akinek álláspontja szerint sürgősen létre kell honi egy szövetkezeti társulást a tárolásra, feldolgozásra, értékesítésre. A szövetkezet hasznos forma, komoly támogatást lehet igénybe venni általa, hazai és uniós forrásokból, hangsúlyozta a falugazda, aki hamarosan kezdeményezni fogja a társulás létrehozását.

A falugazda egyetért a miniszterrel, akinek álláspontja szerint sürgősen létre kell honi egy szövetkezeti társulást a tárolásra, feldolgozásra, értékesítésre. A szövetkezet hasznos forma, komoly támogatást lehet igénybe venni általa, hazai és uniós forrásokból, hangsúlyozta a Faludi Sándor, aki hamarosan kezdeményezni fogja a társulás létrehozását.
Az elnök a gabonafelvásárlás kapcsán kijelentette, hogy jelenleg egy, még soha nem látott helyzet állt elő. Az aszály miatti gyenge termés ellenére is alacsonyak az árak. Pangás a piacon, a gazdák nagy veszteséggel számolnak. Megoldásként az jöhet szóba, hogy előrehozzák az uniós támogatások kifizetését, ezt a minisztertől is kérte. További segítség, az egységes földalapú támogatás, ami októberben várható.
Magyarország agrárország, hiszen területének 80 %-a mezőgazdasági hasznosításra alkalmas. Ez megoldás lehet, a súlyos helyzetből való kitöréshez is.
A tájékoztatón szóba került az egykori katonai lőtér sorsa is. Az Eger külterületén található 300 hektáros honvédségi területet elvileg ma nem használja senki. Egy gazdálkodó legelteti rajta birkáit rendszeresen, amivel gondozza az egyébként elgazosodó rétet. Mindezért a vállalkozó több mint egymillió forintot fizet évente a Honvédségnek, amit a falugazda abszurdnak tart. A terület fenntartása, gondozása egyébként több millió forintba kerülne, érthetetlen miért kell a gazdálkodónak fizetnie érte, hiszen megóvja a terület állagát, ami jól jön a tulajdonosnak. Felvetődik az egykori honvédségi ingatlanok kérdése, ezt rendezni kellene, ebben is kérte a miniszter véleményét a falugazda.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A nagy egri visszarendeződés

Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”

Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.