A Népmese Napja 2009

Magyar Gina 2009.09.30.00:00

Ebben az évben is megrendezi a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár Gyermekkönyvtára a Népmese Napja 2009 elnevezésű programsorozatot. Október 3-án (szombaton) délelőtt 11 órától várnak minden érdeklődőt a Gyermekkönyvtárba, ahol mesemondók és énekek társaságában lehet majd feltérképezni a népmesék világát. A rendezvényre a hallássérült gyermekeket is várják, hiszen Kévés Zsuzsa jelnyelven tolmácsol majd.

A Népmese Napja 2009

Magyar Gina 2009.09.30.00:00

Hirdetés

A Népmese Napja 2009

Magyar Gina 2009.09.30.00:00

Az énekmesékben közreműködnek a Farkas Ferenc Zeneiskola növendékei, akiket hegedűn és brácsán kísér Smuczer Hanna és Szalai Péter. A „Gyere! Mondok mesét Neked!” című előadás nem csak a kicsinek, de a felnőtteknek is ajánlott. A népmesék előadásában közreműködik Mosolygó Olga nyugalmazott szilvásváradi tanítónő, Táborska Jana, aki cseh és magyar nyelven mesél, Lovasyné Stuth Erzsébet bábkészítő művész, Bukovic János vadász, Kazainé Baráth Marianna relétolmács, jelnyelvi oktató aki szintén jelnyelven mesél és Palágyi Edit újságíró.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A 25 éves Piaf az egrerszalóki temetőben sem nyugszik

Amikor voltak színházak Egerben, akkor voltak legendás színészek, rendezők és előadások is. Ilyen volt a Piaf, Nádasy Erika címszereplésével és Szegvári Menyhért rendezésében, Nagy Zoltán, Ágoston Ottó, Baran Grzegorz és Takács Balázs zenei kíséretében.

Dokumentumfim fesztivál Egerben is

Szerencsére sikerült idén is Egerbe csábítani néhány filmet a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BDIF) programjából. Nem is akármilyen filmeket. Az egri Uránia Mozi ismét megtelik élettel, és az arra fogékony egriek február első hétvégéjén kicsit közelebb kerülhetnek a világ szellemi fősodrához. Számomra különösen kedves az indiai „Népszabadság sztori”, amelyben bemutatják, hogyan lehetetleníti el a fékevesztett diktatúra a független sajtót és az igazság kiderülését, kikiáltva azt a gonosz fészkének. A többi film is olyan, ami meghatározhatja egy-egy ember egész életét.

Az én könyvtáram

Két hete Karafiáth Orsolya költő-író-újságíró barátnőm egy kósza facebook-magánbeszélgetés során felkért, hogy tudnék-e valamit mondani neki a magánkönyvtáramról a Magyar Narancs számára készítendő színes interjúcsokrához. Tudtam. Mivel a Mancsban helyhiány és előre megadott flekk-terjedelem miatt az eredeti mondandóm sajnos nyomtatásban csak kicsit módosítva, rövidítve tudott megjelenni, a teljes eredeti írást nagy szeretettel Weil Zoltán barátom és a kedves egri olvasók rendelkezésére bocsájtom advent alkalmából!

A szájbarágós színház szájba vágós

Szép kis hisztéria kerekedett abból, hogy Venczel Valentinnal, az újvidéki Magyar Színház igazgatójával kettesben arról is beszélgettünk, hogy miért hagyott ott egy szerinte vállalhatatlan egri produkciót Blaskó Balázs színházában. Az adás rögzítése után, a kiborulásra és méltatlankodásra mindig kész Blaskó direktor úr követelte, hogy a beszélgetést a Városi Tv ne adja le, mert ugyan azt ő nem látta, de szerinte jó nem lehet, így annak bemutatásától a tv eltekintett. Az Egri Színen azonban most bemutatjuk a letiltott adást.

Cigány Mózes

Tudták, hogy Eger hírnevét nem a bornak, a fürdőnek, vagy a barokk építészetnek köszönheti, de még csak nem is egy évadzáró csetepaténak, amit követően 1552-ben az oszmán sereg hazavonult. A hírnevet egy a Gárdony melletti Agárdról Egerbe költözött bizonyos Ziegler Géza romantikus regényének köszönheti. Az író-újságíró Ziegler Egerben már a Gárdonyi nevet használta, és ezen a néven lett kora sikeres tollforgatója.