Egerben „A cigánybáró”
A fülbemászó dallamokkal tarkított daljátékot most két felvonásban élvezhette a nagyszámú közönség. A siker recept szerint működik, hiszen teltház előtt csendültek fel a népszerű dallamok, a Szolnoki Tibor vezette Operettvilág Együttes produkciójában.
Az előadás erénye az élő zene, ami a Líceum udvar akusztikai adottságait most sikeresen aknázta ki. A straussi dallamvilág és hangszerelés, kicsit varietésen hat, sok esetben zavaróan túlcizellált, szinte akadályozza a cselekmény lendületét.
A Strauss operett 5 képben meséli el Barinkay Sándor, a szabadságharc hazatérő hősének történetét. A híres operettet Jókai Mór regénye alapján 1884-ben írta Johann Strauss. Strauss 1884-ben Pesten vezényelte egyik művét, és felesége tanácsára meglátogatta az akkori „leghíresebb magyart”, Jókai Mórt. Strauss magával vitte Jókai novelláját „A cigánybárót”, melynek meséje tetszett neki, és lefordította németre. A librettót Schnitzler, az ügyes színházi szakember írta meg,
A Jókai művében összefonódó múlt és jelen, a török hódoltság és a kiegyezés kora, sajátos történelmi közeg, amit Strauss zenéje különös parasztroantikává, huszár-romantikává stilizál.
A daljátékban így forr össze a valóság és a képzelet, a történelem és a mesemondás, amiből a Líceumban nem formálódik a színpad legfontosabb kelléke, a drámai konfliktus.
A színészek tulajdonképpen jól teszik a dolgukat, színvonalas a produkció, csak a szellem nem talál magára. A Barinkay és Szaffi kettőse keltette meghitt jelenetben a legnagyobb izgalmat, az aláfestő madárdalként felhangzó, behallatszódó autóriasztó jelenti.
A nagy összeborulások, érzelgős történelmi élőképek sorozata a "strauss-élmény".
A darab természetesen a teljesen elkoptatott szabályok szerint, a nagy egymásratalálásban ér véget, de a legnagyobb hiányérzet, hogy semmi nem okoz katartikus élményt.
