A „Kárpát-medence kincsei” a Kis Zsinagógában (?)
Az öszi fesztivál nemcsak a kultúrára koncentrál. A szakmai program két fő iránya az „Utazás, élmény, önreflexió” című a nemzetközi konferencia a kulturális turizmus lehetőségeiről, valamint a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében sorra kerülő Gazdasági konferencia és üzletember találkozó. A rendezvényeket szakmai bemutatók, és gasztronómiai programok egészítik ki.
A fesztivál részletes programjában a Hibay Károly utcában található Kis Zsinagóga is szerepel mint rendezvényhelyszín, méghozzá a kárpát-medence vallási hagyományaihoz kapcsolódó Egyházzenei Fesztivál egy produkciójával. Szeptember 17-én 17 órakor Szefárd és Jiddis zenét ad elő Bíró Eszter, a Nigun, az Alma vida y corazon produkció.
A Kis Zsinagóga jelenleg kortárs művészeti galériaként működik a Part Egyesület vezetésével. Az egyesület vezetői persze semmit nem tudnak a „Kárpát-medence kincsei” rendezvényről, az őszi programjaik között szerepelnek, az ekkor esedékes artAlom 4. Élőművészeti Fesztivál idei rendezvényei. Eddig velük senki sem egyeztetett sem a „Kárpát-medence kincsei”-ről, sem a saját programjaikról, melyekkel nem kis mértékben járulnak hozzá Eger képzőművészeti életének gazdagításához.
Az éppen a Kepes György Művésztelep legújabb munkáit bemutató tárlat helyszíne, a hazai kortárs művészet egri központja, az egyetlen olyan hely a városban, ami partneri kapcsolatban az Eszterházy Károly Főiskola Vizuális Művészeti tanszékével, otthont ad, a mai, előremutató művészeti törekvéseknek.
Az öt évre a Part Egyesület működtetésére bízott épület, különleges atmoszférát nyújt az egri művészeti élet számára. Nagy sikerű kiállítások, koncertek, performanszok, összművészeti rendezvények számára biztosított otthont az elmúlt években. Olyan produkcióknak adott teret, amelyek kiszorultak a közművelődési érdekszférából, mégis ezek jelenítik meg leginkább Eger mai művészeti életét. A város kulturális vezetése mindent a hagyományra alapozva, eléggé mostohán kezeli a kortárs művészeti törekvéseket.
Az épület közművesítése évek óta húzódó probléma, melynek kezelésére a legutóbbi elképzelések alapján egy különálló melléképület építésében látja a város a megoldást. Műszakilag semmi nem indokolja ezt a lépést, sokkal költségkímélőbb megoldás lenne a meglévő épület mellékhelyiségének a csatornázása. Ugyanez igaz a fűtésre is, hiszen minden feltétel adott hozzá. Egyelőre nem mutatkozik hajlandóság a kompromisszumra.
Talán emelné városunk művészeti életének a fényét, ha nem hátulról sakkozva, hanem partnerként kezelnék a törekvéseket az illetékesek, és nem egymással szemben működnének az alkotó szándékok. Hiszen ez csak természetművészet.