Az ecset, a festék és a természet. Mindezek a kellékek Jeles Teréz világának elengedhetetlen részei, ezekkel varázsol a művésznő.
Dr. Lőkös István irodalomtörténész a személyes élményeket visszatükröző képek kapcsán, Jeles Teréz életútját boncolgatta, hogyan vezetett a művész útja a Nyírségtől Egerig. Jeles Teréz, a beregi táj népművészetét közelről, gyermekként ismerte meg. Az erdők, a hegyek világát azonban már a Mátra és a Bükk jelenti, hiszen régóta él itt ezek közelségében.

Jeles Teréz Fotó: Egri Szín

Az itt látható gyűjtemény, az autodidakta művész eddigi munkásságából válogat, a Bükk és a Mátra tájainak ellesett szépségét közvetíti.
A kiállított képekkel kapcsolatban Lőkös István a régi esztétikai igazsággal közelítette meg a tárlatot: „szép az, ami érdek nélkül tetszik”
Jeles Teréz művészetét a fák, növények, a táj és csendéletek jelentik. A természet ábrázolása, megragadása, azon a szűrőn keresztül, amit az alkotó szemléletmódja jelent. A hagyományos képi ábrázolás eszközeivel dolgozik, nem kedveli az absztrakt módszereket. Elmondása szerint, valamennyi munkája belső indíttatású, a képek a gondolat erejéből születnek. Igyekszik úgy megalkotni a képeit, hogy azok ne szoruljanak magyarázatra. Szeretné érzékeltetni a természet szeretetét, s a rácsodálkozást megosztani másokkal, így vallott magáról, a feltűnést kerülő festőművész.

1 Fotó: Egri Szín